Téhvitek a rákos betegek fájdalmairól

Hazánkban évente körülbelül hatvanhatezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, a menthetetlen esetek száma pedig évi 33-34 ezerre tehető, de a szenvedés esetükben is jelentősen enyhíthető. Daganatos betegek körében gyakori, hogy segítségkérés nélkül próbálnak együtt élni fájdalmaikkal, mert tényként kezelik a következő tévhiteket. 

Tévhit: A fájdalom a rák velejárója.
Valóság: A daganatos betegségek okozta fájdalom majdnem minden esetben jelentősen csökkenthető, ha a beteg hajlandó együttműködni orvosával, illetve vele megbeszélve a dolgot, fájdalomcsökkentő kiegészítő kezelésekre is jár.

Tévhit: Legjobb minél tovább várni a fájdalomcsillapító két dózisának bevétele között.
Valóság: A gyógyszerek akkor a leghatásosabbak, ha a beteg soha sem várja meg a fájdalom felerősödését, hanem időben beveszi a következő adagot. Aki nem így tesz lehet, annak lehet, hogy később nagyobb dózisra lesz szüksége.

Tévhit: A fájdalomcsillapítók minden beteg esetén ugyanúgy hatnak.
Valóság: Sokfajta fájdalomcsillapító létezik. Ráadásul mindenki más-más mennyiségben, eltérő módon kapja azokat. Nagyon sok tényezőn múlik ki milyen kezelésben részesül. Számít a testfelépítés, az egyéb egészségügyi problémák megléte, illetve a rákos betegség stádiuma a daganat, valamint az esetleges áttét/ek elhelyezkedése.

Tévhit: Mivel az orvosok jellemzően elfoglaltak, a betegek gyakran úgy érzik, zavarnák őket, ezért inkább nem is osztják meg velük a fájdalmaikkal kapcsolatos problémáikat.
Valóság: Oka van annak, ha valaki fájdalmat érez, és erről a kezelőorvosnak minél előbb tudomást kell szereznie. Már csak azért is, mert a fájdalom akár korai figyelmeztető jel is lehet, komolyan kell venni!

Tévhit: Sok beteg úgy gondolja, ha panaszkodik fájdalmai miatt, környezetének és orvosának is terhére lesz.
Valóság: Ha valaki beszél a fájdalmáról az nem azt jelenti, hogy gyenge, sokkal inkább azt, hogy őszinte. Ráadásul minden, ami a fájdalommal kapcsolatos fontos információkkal szolgálhat az orvos számára.

Tévhit: Az erős gyógyszerek, mint például a morfium, függőséget okoznak.
Valóság: Bizonyos gyógyszerek szedése esetén - akár már egy hét után - a beteg szervezete számít a fájdalomcsillapítóra, ám ez nem egyenlő a függőséggel. A függővé vált ember éhezik a gyógyszerre, és ennekk az érzésnek semmi köze nincs a fájdalom nagyságához. Aki követi orvosa tanácsát és az előírásnak megfelelően szedi a gyógyszerét, annak nem kell tartania hozzászokás kialakulásától.

Tévhit: Sokan úgy vélik, ha erős fájdalomcsillapítót vesznek be, mielőtt tényleg szükségük lenne rá, a gyógyszer pont akkor nem hat majd,, amikor a kín felerősödik.
Valóság: A fájdalmat azonnal kezelni kell, amint megjelenik, nem szabad megvárni, hogy rosszabbodjon a helyzet.

Ha a daganat okozta fájdalmat nem kontrollálják, az sokat ront a beteg életminőségén. Mindez depresszióhoz, az önértékelés leromlásához, fáradtsághoz, elszigeteltséghez, stresszeltséghez, alvási nehézségekhez, szorongáshoz, dühöz, étvágytalansághoz, magányosság érzethez vezethet.
Ugyanakkor, aki kontrollálja a fájdalmát, annak javul az általános állapota, aktivvá válhat, alvása pihentetőbb lesz, könnyebben birkózhat meg betegségével és a velejáró kezelésekkel is, nem utolsósorban ismét jól érezheti magát családja, és barátai körében.

Kontrollált fájdalom

- Fájdalomnapló: az orvosnak minden információra szüksége van a fájdalommal kapcsolatban, hogy el tudja dönteni működik-e a kezelés vagy sem. Az adatok összegyűjtésének, megőrzésének legegyszerűbb módja, egy "Fájdalomnapló" vezetése. Ebbe kell leírni a fájdalom minden jellemzőjét, és az erősségét is osztályozni kell 0-10 között. Rögzíteni kell azt is, hogy az érintett milyen gyógyszereket szed és azoknak milyen a hatásuk. Azt is pontosan fel kell jegyezni, ha a beteg "alternatív" módszerekkel, például biológiai daganatkezeléssel, vagy alternatív fájdalomcsillapító módszerekkel próbálkozik, s hogy azoknak milyen a hatásuk.
- Időben, megfelelő adagban: nehezebb kontrollálni a fájdalmat, ha hagyják, hogy az elhatalmasodjon mielőtt a beteg a gyógyszerét bevenné. Ezért a következő lépések szerint érdemes alkalmazni a fájdalomcsillapítókat:
- Mindig időben kell bevenni a gyógyszert.
- Nem szabad kihagyni egy adagot sem.
- Fel kell készülni arra, hogy a fájdalom felerősödhet, akár ok nélkül is, vagy ha a beteg aktívabb a nap folyamán. Ebben az esetben használhatóak kiegészítő szerek, amikről az orvossal előre érdemes egyeztetni.

Mellékhatások "felügyelete"

A fájdalomcsillapítók is okozhatnak mellékhatásokat. Ezért a gyógyszerszedés megkezdése előtt ajánlott erről beszélni a kezelőorvossal.
- Házipraktikák szédülés és hányinger esetén: a beteg étlapján a főszerep a híg leveseké és a könnyű ételeké legyen, illetve emellett még sok folyadékot is el kell fogyasztani.
- Házipraktika székrekedés esetén: az optimális folyadék fogyasztás, 2-2,5 liter buborékmentes ásványvíz, vagy ezzel higított frissen facsart gyümölcslé formájában, rendkívül fontos minden nap. Akárcsak a rostban gazdag friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása.
Keretes: A fájdalommentesség joga
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1986-ban dolgozta ki terápiás ajánlását, amelyet "analgetikus lépcsőnek" neveztek el. A kifejezés azt jelzi, hogy a fájdalom mértékének és típusának megfelelően addig kell emelni az adagot és váltani erősebb és más hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító szerekre, amíg a beteg kínjai meg nem szűnnek, vagy legalábbis elviselhetővé nem csillapodnak.

Kiegészítő kezelések

A tumor(ok) által okozott fájdalom enyhítésére, hazánkban is többféle alternatív módszer áll a betegek és gyógyítóik rendelkezésére. A kiegészítő terápiák érdeme, hogy segítségükkel esetenként csökkenteni lehet a fájdalomcsillapítók dózisát.
- Magatartás terápiák
- Biofeedback során a páciens tudatosan kontrollálja egyik testi funkcióját, amit egyébként nem szoktunk irányítani. Ilyen például a bőr hőmérséklete.
- Kognitív magatartás terápia alkalmával a beteg megtanulhatja, miként javíthatja a közérzetét bizonyos magatartási szokási megváltoztatásával.
- A relaxációs gyakorlatok, a zene-, nevetés terápia mind-mind segíthetnek az ellazulásban és csökkentik a stresszt, enyhítik a fájdalmat.
- Az immagináció, azaz az "irányított képzelgés" során a terapeuta - a beteg fantáziájának segítségével - nyugodtabb, oldottabb lelkiállapot irányába tereli a betegét.
- A hipnózis mivel fokuszált koncentráció, alkalmas arra, hogy a beteg átmenetileg kizárhassa a külvilágot.
- Testkezelések
- A váltott hőfokú zuhany, azaz a hideg-meleg terápia ellazítja az izmokat, csökkenti a fájdalmat.
- A hidroterápia is alkalmas a testi fájdalmak enyhítésére.
- A masszázs csökkenti a feszültséget, a fájdalmat, ellazít és javítja a vérkeringést.
- Elektromos ideg stimuláció (TENS) során alacsony feszültségű elektromos árammal - a bőrön át - csökkentik a fájdalmat.
- Akupunktúrával is lehet csökkenteni bizponyos fájdalmakat.


Egyéb terápiák

- Aromaterápia: illóolajokat használnak terápiás célokra, amiket alkohollal vagy krémmel kevernek össze. A speciális egyveleget a bőrre kenik vagy inhalálni lehet vele.
- Meditáció: a beteg figyelmét tudatának megváltoztatására öszpontosítja, hogy megtalálja a nyugodtság, egyensúly érzését.
- Jóga: nem csak a testgyakorlás egyik formája, amivel javítani lehet a hajlékonyságot, a légzés minőségét, hanem egyfajta meditációs program is, ami elvezethet a lelkiegyensúlyhoz.

C.T.E.