Kételkednek a félrediagnosztizált kómás beteg kommunikációjában

A 46 éves Rom Houbenről tévesen hitték , hogy öntudatlan állapotban, kómában feküdt az elmúlt két évtized során. Bár agya működőképes, az általa egy speciális érintőképernyőn írt üzenetek hitelességében több szakember is kételkedik, mivel szerintük tudományosan nem bizonyított módszert alkalmaztak a férfi esetében. A támogatott kommunikációról ugyanis azt tartják: a betegeket segítők sokszor öntudatlanul is, de vezetik a rájuk bízott ember ujjait.

A nemzetközi médiában futótűzként terjedő hír kiemelte: a férfi 20 éves korában szenvedett majdnem halálos autóbalesetet és teljesen lebénult. Az orvosok az úgynevezett Glasgow Kóma Skála felhasználásával nyilvánították öntudatlannak a férfit, akit többször felülvizsgáltak, az eredmény azonban minden esetben ugyanez volt. Houben saját teste börtönében tehetetlenül figyelte, ahogy az orvosok és nővérek körülállják az ágyát a napi vizitek során, vagy, ahogy édesanyja elmesélte neki, amikor édesapja meghalt. Azonban semmit sem tehetett, képtelen volt kommunikálni a külvilággal. Végül egy agyszkenner segítségével megállapították, hogy a korábbi vélekedéssel ellentétben végig tudatánál volt. Most egy speciális érintőképernyő segítségével ír üzeneteket és válaszol a neki feltett kérdésekre.

Segítő mozgatja a férfi ujjait

A módszert támogatott (facilitált) kommunikációnak nevezik, Houben ugyanis nem saját erejéből mozgatja kezét a képernyő felett, hanem egy segítő húzza ujjait a megfelelő betűk fölé. A metódust megbízhatatlannak és áltudományosnak nevezték, több szakember szerint kuruzsláshoz hasonlítható.

"Nem bízom a módszerben, emiatt az üzenetek hitelességében sem" - magyarázta Arthur Caplan, a University of Pennsylvania Bioetikai Központjának igazgatója. "Nem állítom, hogy az egész eset kacsa lenne, azonban valakinek közelebbről meg kellene vizsgálnia a kérdést. Akárhányszor szóba kerül a támogatott kommunikáció, többen felkapják a fejüket."

A módszert a hetvenes évek végén dolgozta ki egy ausztrál tanár, aki azt állította, hogy ilyen módon siekresen kommunikált 12 gyerekkel, akiknek a beszédközpontja még születésük előtt károsodott különböző rendellenességek miatt. A rákövetkező két évtizedben a támogatott kommunikáció népszerűsége növekedésnek indult, azonban megbízható eredmények és tudományos háttér hiányában sokan szkeptikussá váltak a metódust illetően.

A szkeptikusok nem vitatják Houben agyának épségét

A legfőbb ellenzők azt állították, hogy a segítők tudatosan, vagy tudat alatt vezetik a betegek kezét. Számos szakmai szervezet - köztük az Amerikai Szövetség az Intellektuális és Fejlődési rendellenességekért (AAIDD), illetve a Gyermekorvosok Amerikai Akadémiája (AAP) - hiteltelennek nevezte a módszert.

A jelenlegi esettel kapcsolatban a szkeptikusok a legfőbb érvet abban látják, hogy Houben - annak ellenére, hogy 23 évet töltött testébe zárva - meglepően választékosan és összeszedetten fogalmaz. James Randi, aki a kilencvenes években komolyabb tanulmányt készített a támogatott kommunikációról, a jelenlegi tévéfelvételek láttán is kétkedését fejezte ki az üzenetek hitelességét illetően. Azt azonban nem tagadta, hogy Houben agya valóban működőképes, hiszen ezt tudományosan elfogadott módszerek (PET scan) is bizonyítják.

Az eset elsősorban nem a kommunikáció módja miatt érdekes, hanem az öntudatlannak nyilvánított betegek esetében tapasztalható félrediagnosztizálás miatt. Steven Laureys, Houben kezelőorvosa szerint az elmúlt másfél évtizedben nem változott az ilyen jellegű hibák száma. A kilencvenes években ugyanis - a technika fejletlensége miatt - az agyi rendellenességekkel vizsgált, magatehetetlen betegek közel 43 százalékát nyilvánították öntudatlannak. "Azokat a betegeket, akiket ilyen jellegű kómával diagnosztizálnak, tízszeresen kellene megvizsgálni" - tette hozzá Laureys. "Ezenkívül folyamatos megfigyelés alatt kellene tartani őket, mivel az alváshoz hasonlóan a kómának is különböző fázisai vannak."