Az új eljárások hatására az emberi "cserealkatrészek" már a nem is olyan távoli jövőben rendelkezésünkre állhatnak, ez számos veleszületett betegségben szenvedő és balesetben megsérült ember számára nyitná meg az utat a gyógyulás felé.
Mire képesek az őssejtek?
Az őssejtek csak az elmúlt években kerültek az érdeklődés középpontjába, bár kutatásuk már az 1960-as években megkezdődött. Az őssejteknek két típusát különíthetjük el: az embrionális és a felnőtt, vagy úgynevezett szöveti őssejteket, amelyek a szöveteinkben találhatók meg. Az embrionális őssejtek bármilyen sejtté képesek alakulni, míg a felnőtt őssejtek a szervezet "kijavító" mechanizmusait szolgálják: egyrészt frissítik a specializálódott sejteket, másrészt viszont a folyamatosan megújuló szervek (például a bőr, a tápcsatorna vagy a vér) normális utánpótlását is biztosítják.
Őssejteket jelenleg a csontvelőből, a vérből vagy a köldökzsinórvérből nyernek. A sejtek a károsodott területre jutva regenerálják az érintett szöveteket, így felhasználhatók például a különböző típusú fehérvérűségek (leukémiák) kezelésében. Alkalmazási lehetőségük felmerül Alzheimer- és Parkinson-kór, agyvérzés, egyes izomsorvadások és az 1-es típusú cukorbetegség kezelésében is. Emellett a biotechnológiai ipar beültethető szöveteket és szerveket (szívbillentyűket, ízületeket, porckorongokat) is igyekszik létrehozni őssejtekből.
Tapaszok a szívre
A szívbetegségek esetén alkalmazható őssejttapaszok kifejlesztése többször is kudarcba fulladt, mivel az oxigén és a tápanyagok csak a sejttapasz széléig jutottak el, a közepén a sejtek azonban elhaltak. A Washington Egyetem kutatói azonban nemrégiben új módszert találtak ki: az őssejtekből tenyésztett érsejteket szintén őssejtekből létrehozott szívizomsejtekhez társították, így a létrejött őssejttapaszokban megtalálható erek táplálhatták a szívizomsejteket, amelyek így nem haltak el. Patkányokba ültetve a sejttapaszok erei összekapcsolódnak a már létező erekkel, így a módszer a jövőben megoldást nyújthat az emberi szív károsodásainak kijavítására is.
Tüdőszövet őssejtekből
Elméletben az embrionális őssejtek több százféle különböző szövetfajtává alakulhatnak, azonban nem mindig egyszerű a sejteket a megfelelő irányba terelni. A Brüsszeli Állami Egyetem kutatói őssejtekből a tüdőt bélelő hámszövetet alkottak egy olyan különleges levegő-folyadék rendszer segítségével, amely a felnőttek légcsövében található körülményeket utánozza. Ha a módszer a klinikai vizsgálatokban is jól szerepel, a jövőben helyettesítheti a tüdőátültetést a cisztás fibrózisban és más krónikus tüdőbetegségekben szenvedők esetében.
A gerincvelő regenerációja enzimekkel
A gerincvelő sérüléseit jellemzően véglegesnek tekintik, mivel az idegrendszer a sérülés helyén vastag hegszövetet képez, amely megakadályozza az új idegek növekedését. A Georgiai Műszaki Egyetem és az Emory Egyetem kutatói azonban elkülönítettek egy olyan enzimet, amely szép lassan lebontja a hegszövetet, így a szervezet öngyógyító folyamatai működésbe léphetnek. A gerincvelő-sérülések gyógyítása összetett munkát igényel majd: egyrészt kordában kell tartani a gyulladást a sérülés után, másrészt le kell győzni a hegesedés miatt létrejövő mozgáskorlátozottságot, harmadrészt pedig stimulálni kell az idegeket. Az enzim felfedezésével máris tettünk egy lépést a gerincvelő-sérülések gyógyítása felé.
Karok és lábak
A zebradánió névre hallgató halak igazán különös képességgel rendelkeznek: képesek újból kinöveszteni károsodott úszóikat és más testrészeiket, hosszú évekig azonban senkinek sem sikerült megfejtenie a jelenséget. Kaliforniai kutatók jöttek rá, hogy a zebradániók rendelkeznek egy olyan kulcsfontosságú génszakasszal, amelynek segítségével képesek visszamenni a biológiai időben. Az úszók sérülésekor a demetiláz nevű enzimek lépnek működésbe és bekapcsolják a hiányzó úszót kódoló géneket. Emellett odavonzzák azokat a sejteket, amelyek segítenek az úszó újbóli létrehozásában. Ha kiderül, hogy az emberi végtagok fejlődését is hasonló folyamatok szabályozzák, a kutatók közelebb kerülhetnek az amputált karok és lábak újbóli kinövesztésének Szent Gráljához.
Mellnagyobbítás természetes szövettel
A manapság használt mell- és kötőszöveti implantátumoknak számos hátulütője van: a fiziológiás sóoldatot tartalmazó implantátumok kirepedhetnek, a szervezetbe került idegen szövet pedig néha kilökődik vagy felszívódik. Jeremy Mao, a Columbia Egyetem biomérnöke azonban felfedezett egy alternatív megoldást - zsírszövetté alakuló őssejtekből hozott létre beültethető szövetet. Az őssejteket behelyezte egy tápoldatot tartalmazó gél apró csatornáiba és az erek növekedését biztosító faktort adott hozzá, hogy a kialakult szövet megfelelő keringéssel rendelkezzen. Ez utóbbi nagyon fontos, mivel nagyobb méretű szövet beültetése esetén a nem megfelelő keringés miatt az implantátum elhalhat.