Kíméletesebben kezelik a mellrákot az osztrák orvosok

Minden nő retteg a mellráktól: magától a betegségtől, az esetleges amputációtól és az utána következő kemoterápiától. Osztrák orvosok azonban azt állítják, a mellrákos nők az esetek többségében eredményesen kezelhetők kemoterápia nélkül is.

A mellrák a nők leggyakoribb daganata, bár ritkán férfiaknál is előfordulhat. A világon a nők daganatos megbetegedéseinek 22 százalékát adja, Magyarországon pedig évente körülbelül 7500 új esetet diagnosztizálnak. Leggyakrabban 30 éves kor felett jelentkezik, főként az 50 és 65 év közöttiek veszélyeztetettek. Az elmúlt években szerencsére hazánkban is megállt a növekedés az emlőrák halálos áldozatinak számát tekintve. A korszerű diagnosztikának és kezelésnek köszönhetően a Nemzeti Rákregiszter szerint az emlőrák felismerésétől a daganatos halálozásig eltelt idő átlagban több, mint 14 év.

Kemoterápia nélkül

A kemoterápia a gyorsan növekedő sejtekre hat, amilyenek a daganatos sejtek. Az emberi szervezetben azonban normálisan is előfordulnak gyorsan osztódó-növekedő sejtek, például a hajban, a bőrben, a bélrendszerben és a vérképzés helyén, a csontvelőben. Ezért jönnek létre a kemoterápia mindenki által jól ismert mellékhatásai: a hányinger, a hasmenés, a hajhullás, a száj és a torok fájdalma, valamint a fertőzések elleni harcban fontos fehérvérsejtek számának csökkenése.

Michael Gnant, a Bécsi Orvosegyetem professzora szerint a kemoterápia mellrák esetén sok esetben nem jelent további terápiás előnyt és mellőzésével elkerülhetők a kellemetlen mellékhatások. Az osztrák orvosok évek óta követik azt a gyakorlatot, hogy nem adnak rutinszerű kemoterápiát a műtét után, és a sikereik eddig őket igazolták. Szerintük a különböző típusú daganatok az általános kemoterápia helyett személyre szabott kezelést igényelnek.

Ausztriában az ösztrogéndependens melldaganatok esetében, vagyis amelyek növekedését a női nemi hormon serkenti, kizárólag hormonterápiát alkalmaznak, szemben a más országokban bevett gyakorlattal, amikor az antiösztrogén (többnyire tamoxifen) mellé minden esetben több gyógyszerből álló kemoterápiás kezelést is adnak.

A mellrák kezelése Magyarországon

"Ma Magyarországon minden egyes melldaganatból vett szövetmintából meghatározzák az ösztrogén-, a progeszteron- és a Her2-receptor, továbbá a Ki-67 tumormarker szintjét" - mondta el kérdésünkre Dr. Mészáros Edina onkológus. "A receptor-pozitív esetekben esetleg szóba jöhet a csak hormonokkal végzett kezelés. Ez nálunk azonban nem tamoxifennel, hanem az OEP által néhány éve támogatott aromatáz-gátlókkal történik, mivel ezeknek jóval kevesebb mellékhatásuk van. Egyes válogatott esetekben valóban hagyatkozhatunk csak a hormonkezelésre, azonban ezt minden esetben egyéni mérlegelésnek kell megelőznie. Ma még nem állnak rendelkezésünkre azok az eszközök, amelyek segítségével minden betegnél biztonsággal eldönthetnénk, valóban szükség van-e a kemoterápiás kezelésre."

Nézz bele a LifeNetwork tv-csatorna műsorába!

Csonterősítés az áttétek ellen

A kemoterápia mellőzése nem az egyetlen újítás Ausztriában a mellrák kezelésében. A daganat kiújulása ellen egyes betegek ugyanis biszfoszfonátokat kapnak - vagyis olyan gyógyszert, amelyet a csontritkulás ellen használnak. Ennek alapja az a vizsgálat, amely során kiderült, hogy a félévente adott nagydózisú biszfoszfonát-injekció 33 százalékkal megnövelte a mellrákos betegek daganatmentesen eltöltött idejét. De hogyan segít a csontokra ható gyógyszer a mellrák ellen?

A mellrák leggyakrabban a csontokba ad áttétet. Amikor a daganatos sejtek eljutnak a csontokba, serkentik a csontok lebomlását végző sejtek, az úgynevezett oszteoklasztok működését. Az ennek hatására termelődő növekedési faktorok azonban a daganat növekedését segítik elő.
Ez egy ördögi kör, de ha beavatkozunk az oszteoklasztokat elpusztító gyógyszerrel, megszakíthatjuk azt - állítják a kutatók, akik szerint a gyógyszer nemcsak mellrák, de tüdő-, prosztata- és méhnyakrák esetében is hatásos lehet. Azonban a változókor után lévő nőkben történő alkalmazásról még nem áll rendelkezésre elegendő adat, így egyelőre csak a fiatalabbaknál használják.

A daganatos sejtek nemcsak a csontba, de a hosszú csöves csontokban található csontvelőbe is eljutnak. A biszfoszfonátok azonban "kényelmetlenebbé" teszik a daganatos sejtek számára a csontvelőt, így azok kisebb valószínűséggel telepszenek meg benne. Gnant professzor úgy véli, ha nem is pótolják a biszfoszfonátok a kemoterápiás szereket, de jelentősen csökkenthetik azok használatát.