Antipszichotikus injekciókkal portyáznak az utcán indiai pszichiáterek

Indiában a népességre vonatkoztatva a körülbelül 300 százalékos a pszichiáterhiány. A szakemberek többsége ráadásul a városokban praktizál, így vidéken a szegények pszichiátria problémáit még mindig valamiféle megszállottságnak tekintik, és démonűző praktikákkal próbálják kezelni.

Középkorú férfi vár a sorára a Delhitől másfél órányira található Sonepat egyik templomában. Azért utazott ide, mert meggyőződése, hogy egy gonosz szellemek akarják megfojtani őt. A férfi szemében erős zavarodottság látszik, tünetei tipikusan pánikrohamra vallanak. "Az agyam nem működik, és fuldoklom" - mondja. A templomban a szintén nyugtalanító pillantású hitgyógyító azt ígéri neki, kiűzi a démonokat a testéből.

A legtöbb indiai számára csak az ilyen és hasonló gyógymódok elérhetők, ha valamilyen lelki problémával küzdenek. Bár az ország gazdasága folyamatosan fejlődik, a pszichiáter szakorvosi területen mutatkozó súlyos hiány Indiában égetően fontos kérdéssé vált. Az adatok szerint Indiában mindössze négyezer pszichiáter kezeli a depresszióban és más pszichiátriai betegségekben szenvedőket, miközben az ország lakossága több mint egy milliárd főből áll.


Pszichiátria futószalagon

Dr. Samir Parikh, a Max Super Szakkórház pszichiáter főorvosa naponta 40 pácienst fogad, de így sem győz lépést tartani a betegek áradatával. "A népességre vonatkoztatva a számítások szerint körülbelül 300 százalékos pszichiáterhiánnyal kűzdünk. A legtöbb pszichiáter emellett a városokban dolgozik. De mi történik, amikor elindulunk a városból a vidéki területek felé? Az ellátás ott már nem hozzáférhető, így gyakoribb a megbélyegzés. Itt lépnek színre a vudu varázslatok és a hitgyógyítók."

A megbélyegzés mellett az is problémát jelent, hogy a szegények nem is juthatnának el az orvoshoz, mivel az egészségbiztosító nem fedezi a pszichiátriai ellátást. Az átlagember ráadásul nem tudományos, hanem spirituális okokat lát az egyensúlyából kibillent elmeállapot mögött.

"Az egyszerű emberek úgy gondolják, hogy sorsunk eleve elrendeltetett" - magyarázza Dr. Ajay Pal Singh pszichiáter. "Egy korábbi élet bűneit okolják a nehézségekért, esetleg a fiatal korban elkövetett bűnöket, amikért vezekelni kell."

Portya a szegénynegyedben

Dr. Nimesh Desai, a Magatartástudományi Intézet vezető pszichiátere az egyik delhii szegénynegyed utcáin nyújt segítséget munkatársaival. Az elmúlt évben esetenként egyesével kértek és kaptak engedélyt arra a hivatalos szervektől, hogy - szó szerint a járda mentén - antipszichotikus szereket tartalmazó injekciókat adjanak be olyanoknak, akiknek nincsenek hozzátartozói, és mentálisan olyan állapotba kerültek, hogy már a beleegyezésükről sem képesek dönteni. Az egyik férfi, akit négy hónapja kezelnek így, kifejezett javulást mutat.

"Kísérleti jelleggel dolgozunk az utcán. Úgy gondoltuk, járhatóbb út, ha mi jövünk ki ide, mintha ezeket az embereket igyekeznénk bejuttatni a rendelőkbe" - mondja Dr. Desai. "A betegek mosolyából érződik a hálájuk, ez a legfontosabb eredmény."

Egyelőre marad a szelleműzés

A pszichiáterek egyre nagyobb megbecsülésnek örvendenek a többi indiai orvos szemében is. Korábban hosszú ideig úgy gondolták, hogy sem a pszichoterápia, sem az alkalmazott gyógyszerek nem hatásosak, azonban az apró előrelépések is sokat jelentenek a pszichiáterek számára.

A hagyományos módszerek természetesen továbbra is népszerűek. A sonepati templomban a hitgyógyító a démonoktól megszállt férfi után már egy házaspárt "kezel", akik arról számolnak be, hogy a szeánszok segítségével kigyógyultak a depressziójukból.

Dr. Parikh szerint az adott helyzetben a hitgyógyításnak valóban meg van a maga helye a terápiák között, mivel nem vonatkoztathatunk el a vallásos meggyőződés gyógyító erejétől. "A nyugati orvoslás nem az egyént kezeli, általános módszereket alkalmaz. Ezzel szemben a hitgyógyítók praktikái alkalmazkodnak az egyén rögeszméihez, félelmeihez" - mondja Dr. Parikh. "Az orvosoknak nem szabadna ezekkel a népi gyógyászokkal szemben felsőbbrendűen viselkedniük, csak azért, mert ők ismerik az agyban lezajló biokémiai folyamatokat, miközben a hitgyógyítók mindössze légzőgyakorlatokat, imát és meditációt javasolnak."

Indiában, a helyi babonáknak a nyugati, nagyvárosi típusú gyógyításba történő beillesztése még jó darabig nehezen kivitelezhető lesz, és ennek nem csak a szakember hiány az oka. Ebben az országban az emberek természetesnek veszik, hogy együtt élnek jó- és rossz szellemeikkel, akiknek a nyelvét szerintük leginkább az utcai gyógyítók értik.