Nem lehet átverni a magyar diák által fejlesztett szemvizsgáló rendszert

Vágólapra másolva!
Több innovációs és szakmai díjat nyert egy mindössze 22 esztendős győri diák találmánya, aki még középiskolásként állt elő automatizált szemvizsgáló készülékének ötletével. A szerkezet iránt komoly érdeklődés mutatkozik hazánkban és világszerte egyaránt.
Vágólapra másolva!

"A győri Jedlik Ányos Informatikai és Gépipari Szakközépiskolába jártam, itt lehetett ötödik év végén beadni egy általunk kitalált és megvalósított találmányt, a vizsgajegy részeként" - mesél a kezdetekről Sarkadi-Nagy Balázs, aki jelenleg a Széchenyi István Egyetem mechatronika szakos hallgatója. Az általa kifejlesztett készülék az eddigi legegyszerűbb és leggyorsabb módja a színtévesztés és az éleslátás vizsgálatának, szemben az évtizedek óta használt 'számos táblával', illetve az úgynevezett 'baboskönyvvel'.

"Az volt a célom, hogy minél költséghatékonyabb, felhasználóbarát eszközt hozzak létre, amely gyorsan és megbízhatóan dolgozik" - tette hozzá a fiatal feltaláló. "Az analóg eszközökkel az a probléma, hogy idővel kopnak, a táblák megsárgulnak, a könyveket pedig nem szabad megérinteni. További gondot okozhat, hogy a számos táblák sorrendjét be lehet tanulni, ha valaki csalni akar a vizsgálaton, a számítógép azonban véletlenszerű mintákat dob ki."

"Vannak olyanok, akiknek adott esetben az állása múlhat a szemvizsgálaton, és az orvosnál nem feltétlenül gondolják végig, hogy milyen következményei lehetnek, ha csalnak ilyenkor" - tette hozzá Dr. Kéry Klára szemész szakorvos, aki szakmai konzulensként vett részt az eszköz kifejlesztésében.. "De láttam már olyat is, hogy a szülők nem voltak hajlandóak elhinni, hogy a gyermekük színtévesztő, hiszen ők maguk látták a színeket. A géppel végzett vizsgálat eredményét azonban elfogadják. A páciensek is jobban átérzik a saját tüneteiket, ha már harmadszorra is rossz választ ütnek be a gépbe."

A színtévesztés esetén 70 centiméterről, az éleslátás vizsgálata esetén 5 méterről kell a páciensnek néznie a speciális képernyőt, majd az ott látottak alapján választ adni a számítógép kérdéseire. A rendszer a vizsgálat végeztével azonnal felállítja a diagnózist, amely 100 emberen végzett teszt alapján 99, illetve 100 százalékos pontossággal működött (a színtévesztésre, illetve az éleslátásra vonatkoztatva).

"Az éleslátás vizsgálata tökéletesen működött, és csupán egyetlen embernél találtunk eltéréseket a színtévesztés vizsgálatakor" - mondta Sarkadi-Nagy Balázs. "Azonban a jelenlévő orvosnak ezt természetesen jóvá kell hagynia, szükség esetén pedig megjegyzést írhat az egyes diagnózisokhoz, illetve dönthet úgy, hogy további vizsgálatokat végez el a kérdéses betegeken." A rendszer óriási előnye, hogy a kapott adatokat tárolja, így a későbbiekben összevethető, hogy az egyes páciensek állapota miként változott az idő múlásával.

"A középiskolánkban rendszeresen végeztek szemvizsgálatot, mind a 800 diákon, a védőnőknek pedig ezután legalább még egyszer annyi idejébe került az adminisztráció" - tette hozzá a feltaláló. "A rendszer használatával erre nincs szükség, a gép automatikusan rögzíti az adatokat."

A fiatalember saját maga állította össze a vizsgálati eszközt - a számítógéphez csatlakozó speciális monitort, illetve erre a célra létrehozott billentyűzetet - a szoftver megírásához azonban szakmai segítséget kapott..

Az egyelőre csak prototípusként létező készülék iránt már most is óriási az érdeklődés. A feltaláló által megkérdezett orvosok általában azt szeretnék tudni, hogy mikor kerül piacra a rendszer, de sokan saját ötleteikkel is segítik a fejlesztést.

"Egyéb vizsgálati módszereket, illetve például iskolai állapotfelméréshez használható, összetettebb rendszer leírását is megkaptam már" - mondta Sarkadi-Nagy Balázs. "én azonban azt szeretném, hogy először legyen piacképes a látásvizsgáló készülék, aztán, ha az igény megvan, lehet szűkebb, specializáltabb területek számára tovább fejleszteni." Az eszköz egyébként nem csak hazánkban számíthat széleskörű érdeklődésre: a feltaláló szerint határainkon kívül sem létezik egyelőre olyan rendszer, amely a bevitt adatok alapján azonnali, megbízható diagnózist tudna felállítani."

"Nem tudtam róla, hogy készült ilyen eszköz, de nagyon hasznosnak tartom" - mondta Dr. Simon Katalin szemész szakorvos. "Egy ilyen gép objekítv adatokat szolgáltat, azonban, amikor külön-külön vizsgáljuk a páciens szemeit, mindig szükség van külső, szubjektív kontrollra, ugyanis a szemeink sok esetben eltérő módon romlanak. Ez annyit jelent, hogy ha nagy az eltérés, nem biztos, hogy a páciensnek valóban szükséges van az adott mértékű, eltérő korrekcióra, mert az agyunk nem feltétlenül tudja ezt értelmezni, ilyenkor kettőslátás is kialakulhat. Így van ez például a kontaktlencsék felírása előtti számítógépes vizsgálatok esetén is: hiába ad ki pontos adatokat a gép, csak akkor derül ki, hogy jó-e a lencse, vagy sem, ha a páciens kipróbálja azt."

A fiatalember - aki idén decemberben tölti be 22. évét - tanulmányai végeztével tovább szeretne tevékenykedni az orvosi elektronika területén, mivel úgy érzi, ezáltal segíthet az embereknek.


Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!