Évente világszerte 2,2 millió tonna BPA-t állítanak elő, amelyet polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártására használnak. Ezeket egyebek közt edények és élelmiszeripari göngyöleg előállításánál alkalmazzák. A szervezetbe leginkább táplálkozás útján, ételekkel érintkező cumisüvegekből, konzervdobozokból kerülhet biszfenol-A.
Az exeteri Peninsula Medical School kutatói az Egyesült Államokban 2006-ban végzett országos táplálkozási vizsgálat adatait elemezték most ki. A kutatás során 1493 tizennyolc és hetvennégy év közötti személy adatait elemezve megerősítették a korábbi vizsgálatok eredményeit, amelyek a BPA magas vizeletbeli koncentrációja és a szívbetegségek közötti összefüggést mutatták ki.
A vizsgálat alátámasztotta azt is, hogy a BPA szerepet játszik a diabétesz, valamint bizonyos májbetegségek kialakulásában is.
A szakértők szerint a BPA kimutatható az amerikai és európai lakosság 90 százalékának a szervezetében. "A BPA-val való érintkezés kockázata csekélynek tűnhet, ám a népesség igen széles körét érinti" - hangsúlyozta a PLoS One internetes tudományos folyóiratban publikált tanulmány egyik szerzője.
Más korábbi kutatások kimutatták, hogy a biszfenol- A befolyásolja a hormonháztartást, valamint kapcsolatba hozták már a gyerekkori elhízással, mellrákkal, neurológiai- és viselkedésbeli zavarokkal is. A vegyületet egyébként manapság már 10-ből kilenc baba köldökzsinór vérében is megtalálható.