Elektrosokkal és gyógyszerrel próbálják oldani félelmeinket

Tudományos fantasztikus filmbe illő téma: vajon jó volna-e, ha újra programoztathatnánk az agyunkat, és kitörölhetnénk vagy átírhatnánk alaptalan félelmeinket? Amerikai kutatóknak köszönhetően talán már nem is kell olyan sokat várnunk rá, hogy ez valóban megtörténhessen.  

Van, aki a kígyóktól, más a lifttől fél, sokan pedig akkor sem mennek el fogorvoshoz, ha feldagad a fél arcuk. Egyesek folyton az egészségük megromlása miatt rettegnek, vagy épp a tűk látványát nem bírják. Megint mások akkor kezdnek aggódni, ha buszra kell szállniuk. Egy napon talán mégis mindannyian leszámolhatunk majd félelmeinkkel, ugyanis a tudósok egy lépéssel közelebb kerültek annak megoldásához, hogy képesek legyenek törölni fájdalmas emlékeinket agyunkból - derül ki a New York-i Egyetem egy hónappal ezelőtt közzétett kutatási eredményeiből.


Sokkot sokkal közömbösíteni

A Texasi Egyetem tudósai már sikereket értek a patkánykísérletek során, amikor sikerült kiiktatni az állatok agyából egy bizonyos eseményhez kapcsolódó félelmet. Áramütésnek tették ki az állatokat, de ezt a sokkolást egy bizonyos hang kíséretében alkalmazták. Később az elektrosokkot elhagyták, már csak a dallamot játszották le újra és újra, mindaddig míg végül már nem váltott ki szorongást a kísérleti állatokban, már nem féltek attól, hogy hamarosan érkezik az elektrosokk is. Az eljárás azonban nem járt száz százalékos sikerrel: a félelemérzet egy bizonyos idő eltelte után visszatért.

A következő próbálkozásnál már más módszert alkalmazott a kutatás vezetője, Marie-H. Monfils: a félelemérzet kialakítása után a hangot először csupán egyszer játszotta le, áramütés nélkül. Természetesen megjelent a félelemhez kapcsolódó emlékkép, de az az információ-átvitel is elindult az agyban, mely jelezte, hogy a hangjelzéshez nem feltétlenül kötődik áramütés. Ezután megint hosszú ideig ismételgették a hangjelzést. Végül a patkányokban feloldódott a szorongás, és az egy hónap elteltével végzett vizsgálatok nem mutattak visszaesést. Van mód tehát egy kialakult emlékkép törlésére, csakhogy az említett módszer emberek esetében nyilván nem alkalmazható.

Szintén áramütéssel, de gyógyszerek nélkül próbálta átírni az emberi emlékeket nemrégiben Elizabeth Phelps, a New York-i Egyetem munkatársa. A módszer és az eredmény hasonló, mint a hollandoknál: az önkéntesek elektrosokkot kaptak, miközben egy színes négyzetet mutattak nekik. A tesztalanyok egy részének tíz perc eltelte után többször megmutatták a négyzetet, áramütés nélkül, míg a másik csoportnál rövidebb szünetet tartottak. Egy évvel később az első társaságnál nem tapasztaltak félelmi reakciókat, míg a másodiknál igen.

E két vizsgálat alapján úgy tűnik, létezik egy instabil időszak, amikor az emlék még nem rögzül véglegesen. Ennek az időszaknak a hosszát még a szakemberek is csak találgatják, talán csak órákig tart. Viszont ha ezalatt megtörténik a rossz emlék semlegesítése, akkor a kellemetlen vagy éppen fájdalmas élmény törlődhet. Ha ezen időszakon kívül próbálkozunk az emlék eltávolításával, sokkal nehezebb dolgunk lesz, talán nem is járunk sikerrel.


Blokkolja-e az emlékeket a gyógyszer?

Félelem-emlékek törlésére a szívgyógyászatban használt úgynevezett bétablokkoló szert tesztelt önkénteseken a holland Merel Kindt kutatócsoportjával. Összesen 60 férfit és nőt rémisztgettek pók fotókkal, miközben gyenge áramütést is kaptak. Ezután az önkénteseket két csoportra osztották - az egyik csoportnak propanololt, egy bétablokkoló szert adtak. A másik csapat csupán placebót - hatóanyag nélküli készítményt - kapott. A következő lépésben újra megmutatták a pók képét az embereknek: az első társaság sokkal nyugodtabb maradt, mint akik a hatóanyag nélküli szert kapták.

Másnap megismételték a kísérletet, s hiába ürült már ki a bétablokkoló szer az első csoport tagjainak szervezetéből, mégis kevésbé ijedtek meg a póktól, mint a másik társaság. E kísérletben a kutatók a félelem rögzítésének instabil időszakába kémiai úton avatkoztak be. A szenzitív periódusban adott propanolol tompította az emlékek érzelmi töltetét - vonták le következtetéseiket az Amszterdami Egyetem kutatói.


Etikai akadályok

Az elektrosokk és a gyógyszerezés azonban igen radikális eszköznek számít, és sokan magát a célt, az agy manipulálását is etikátlannak tartják, mivel az emléktörlés hatással lehet a személyiségre is. "Remélem, hogy ezeket a módszereket nem veszik az emberek komolyan, hiszen az ilyen szerek és technikák nem csak az adott területre hatnak, hanem az agy többi részét is befolyásolhatják" ¬- fogalmazta meg kérdésünkkel kapcsolatos fenntartásait Bencsik Andrea, pszichológus - "A sokkolást ugyan ilyen célra már alig használják, de én a tabletták is etikátlannak tartom. A legnagyobb kockázattal egyébként a lobotómia jár, amikor az agy egy részét műtéti úton eltávolítják."

"Nagyon szkeptikus vagyok az ilyen módszerekkel szemben" - mondja a témáról Dr. Fehér Gabriella, pszichológus - " Bár az igaz, hogy elektrosokkal csökkenteni lehet a félelemérzetet, de ez igen durva megoldás. Csak kórházakban használják, szigorú előírásoknak megfelelően. Olyan gyógyszer pedig nincs a piacon, ami törli a félelmeket. A gyógyításnak ez az ága gyerekcipőben jár még, nagyon messze vagyunk a mindennapi felhasználástól"


Egyelőre marad a pszichoterápia

Amíg az emlékek törlésére nem találnak forradalmibb módszert, be kell érnünk a jelenleg használt terápiás módszerekkel.
"A félelem nagyon gyakori, szinte minden páciens szorong valami miatt. Sőt, sokszor olyan betegnél is kiderül, hogy fél valamitől, aki más probléma miatt jön a kezelésre" - mondja Dr. Fehér Gabriella - "A legtöbben betegségektől tartanak, de szinte mindenkire jellemző némi általánosságban vett szorongás. A kezelés azért nagyon fontos, mert a félelem leszűkíti a betegek életterét - nem ritka jelenség például, hogy valaki szorong, ha tömegközlekedési járműre kéne szállnia. Az ilyen félelmek okait hipnózissal vagy kognitív terápiával, beszélgetéssel lehet feltárni".

Mitől retteg a magyar?

"A magyar felnőtt lakosság fele mindennap szorong a jövője miatt" - derül ki a 2009. júliusában készített TÁRKI kutatásból. Összefüggés van az iskolai végzettség és a jövő miatt érzett szorongás között. A diplomások 40 százaléka, a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők 60 százaléka fél a jövőtől. "Az átlagnál többen aggódnak a községekben élők és a nők körében, az átlagosnál kevesebben szoronganak a budapestiek, a férfiak és a fiatalok között" - olvasható a TÁRKI felmérésében. A megkérdezettek 69 százaléka a kormány tehetetlensége miatt szorong, de előkelő helyen szerepel az életszínvonal visszaesése és a klímaváltozás is. A megkérdezettek 41 százaléka fél egészségi állapotának megromlásától.