Veszély leselkedik ránk a hűtőből

Lassan talán az ünnepek során felhalmozott utolsó maradékok is elfogynak a hűtőszekrényből, mi pedig sokszor bele sem gondolunk, hogy milyen kórokozókkal, fertőzésekkel találkozhatunk, ha nem megfelelően készítjük, vagy tároljuk az ételeket.  

"Vasból van a gyomra" - szokták mondani arra, aki válogatás nélkül, még a legbizarrabb állagú élelmiszereket is gond nélkül elfogyasztja. Ez azonban csak addig tart, amíg össze nem szedünk egy jó kis élelmiszerfertőzést. Sokan csak legyintenek, elvégre egy kis gyomorrontás nem a világ. Azonban nem szabad alábecsülni az ilyen jellegű megbetegedéseket, ugyanis, ami kellemetlen émelygésnek indul, akár súlyos következményekkel is járhat. Az Amerikai Dietetikusok Szövetsége (ADA) statisztikái szerint az Egyesült Államokban évente több millió ember szenved az élelmiszerfertőzés valamilyen formájától, közülük több mint háromszázezren végzik kórházban, s akár ötezerre is tehető azok száma, akik belehalnak a kellemesnek induló lakomába. Éppen ezért érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat és alaposan körülnézni a konyhában, felmérni a lehetséges veszélyforrásokat.


Ne hagyjuk kihűlni a maradékot!

Bár a még meleg ételt nem szerencsés egyből a hűtőbe rakni, mivel az ott lévő hűtött élelmiszereket felmelegítheti, az sem egészséges, ha túl sokáig hagyjuk állni. Joan Salge Blake, az ADA szóvivője, egyben a Boston University táplálkozástudománnyal foglalkozó professzora szerint ugyanis a baktériumok 4-60 Celsius közötti hőmérsékleten szaporodnak leggyorsabban. A szakember javaslata, a "két órás szabály" betartása. Ne hagyjuk, hogy ennél több időt töltsön a szabadban, miután befejeztük az étkezést, várjuk meg, míg kihűl a maradék, majd mehet a hűtőbe.


Ne melegítsük fel a frizsidert!

Ha sokat nyitogatjuk a hűtő ajtaját, vagy rosszul állítjuk be a hőfokszabályzót, olyan, mintha nem is használnánk. Pedig ideális esetben a hűtőben 4 Celsius körüli hőmérséklet lenne az ideális. Ha biztosra akarunk menni, érdemes vásárolni egy kifejezetten erre a célra tervezett hőmérőt. Fontos, hogy ezt a hűtőszekrény ajtajához közel érdemes elhelyezni, itt ugyanis a legmagasabb a hőmérséklet. Ha azt tapasztaljuk, hogy 4 foknál melegebb van, érdemes átgondolni, hányszor nyitjuk-csukjuk az ajtót főzés közben, de érdemes megvizsgálni, hogy jól állítottuk-e be a hőfokszabályzót és ha szükséges, állítani a fokozaton.


Feng shui a hűtőben

Nem mindegy, hogyan rendezzük egymás mellé a behűtött élelmiszereket, a nem megfelelően kezelt frizsider ugyanis kiváló terep a baktériumok számára. A zöldségeket például sokan oda helyezik, ahová éppen elférnek a különböző alakú tárolódobozok és üvegek közé. Azonban, ha nem csomagoljuk be rendesen ezeket az ételeket, a rájuk ragadt kosz könnyen átjuthat a hűtőben lévő tányérokra, edényekre. Ugyanez vonatkozik a húsfélékre, amelyekből a megfelelő csomagolás híján lecsöpögő lé közvetítésével szabadulhatnak ki a kórokozók. A később feldolgozandó élelmiszereket ezért tartsuk távol azoktól, amelyeket készen fogyasztunk (pl. felvágottak, sajtok).


A húst nem kell mosni!

"Attól, hogy a húst megmossuk, még nem pusztulnak el a baktériumok" - hangzik Blake intelme. "Ez azonban megtörténik, a megfelelő hőmérsékleten végzett főzés, sütés során. Viszont a hús öblítésével a szalmonella, vagy E.coli baktériumok megtelepedhetnek a mosogatóban, ahonnan aztán az edényeinkre kerülve tovább terjedhetnek. Ezért az ilyen jellegű tisztítást csak a zöldségek, gyümölcsök esetében végezzük. A hús megmosásának ugyanis nincs a világon semmiféle egészségügyi előnye."

Ételmérgezés vagy élelmiszerfertőzés?

"Sokan keverik az ételmérgezést és az élelmiszerfertőzést" - magyarázta dr. Terebessy András, a LifeNetwork orvosszakértője. "Előbbiről akkor beszélhetünk, ha valamilyen vegyület okozza a bajt. Ez lehet például ólom, melamin, illetve baktériumok által termelt kémiai anyag is. Ilyen például a botulizmus nevű betegség, amikor az úgynevezett botulinum nevű toxint tartalmazó ételt fogyasztunk. Ezek jellemzően a nyersen, vagy a megfelelő előírások betartása nélkül készített hentesáruk. Élelmiszerfertőzésről akkor beszélhetünk, ha az ételben található kórokozó tehető felelőssé a tünetek kialakulásáért, függetlenül attól, hogy termel-e bármilyen méreganyagot, vagy sem. Ilyen például a szalmonella, vagy a calicivírus. A gyomorrontás pedig nem is biztos, hogy baktérium miatt van, okozhatja olyan ételféleség (például aszaltszilva) fogyasztása, amely "meghajtja" az emésztőrendszert."

A szavatossági idő nem szentírás

Sokan kidobják az ételeket, ha a csomagoláson látható szavatossági idő a végéhez közelít, esetleg egy-két nappal le is járt. Azonban ez a jelzés csupán arra szolgál, hogy a vásárló tudja, meddig őrzi meg az étel legmagasabb minőségét.

"Néhány nappal a szavatossági idő lejárta után elfogyasztani valamit, nem élelmiszerbiztonsági, hanem minőségi kérdés" - fogalmazott Blake. "Nem feltétlenül kell kidobni valamit, ha nincs furcsa szaga, vagy színe." Persze, ha a csomagon látható dátum már néhány hete volt, nem érdemes kísérletezni. Azt se feledjük, hogy a szavatossági idő bontatlan csomagolásra vonatkozik. Csupán kevés élelmiszert tárolhatunk megkezdve, hosszabb időn át.


Használjunk húsmag hőmérőt!

Ez az eszköz nem csupán a sznobok, vagy a konyhaművészek sajátja, sokszor ugyanis a nem megfelelően elkészített húsételek felelősek a gyomorrontásért. "A húsfélék az avatatlan szem számára már akkor fogyaszthatóan néznek ki, amikor még csak a külsejük pirult meg" - hangsúlyozta a táplálkozástudományi szakember. "Különösképp igaz ez a marhahúsra, amelynek a szélei már jóval azelőtt megbarnulnak, hogy az biztonságosan fogyasztható lenne."


Ismerjük fel a tüneteket!