A Biological Psychiatry című folyóiratban megjelent cikkben a kutatók a nucleus accumbenst vizsgálták. Ez az agynak egy mogyorónyi része, amely a jutalmazással és motivációval van összefüggésben, és amely a kellemes ingerek feldolgozásában vesz részt, ezért gyakran az "agy örömközpontjaként" utalnak rá. A depresszió kulcstünete az öröm érzésére való képtelenség, korábbi tanulmányok pedig megállapították, hogy a depressziósoknál a nucleus accumbens működése csökkent.
Bewernick és munkatársai olyan tíz súlyos depressziós beteget vetettek alá a DBS-nek, akik nem reagáltak más antidepresszáns terápiára. 1 év DBS kezelés után az összes beteg javult, a betegek fele pedig szignifikáns javulást tapasztalt a depresszió tüneteivel kapcsolatban. Ez megdöbbentő, tekintve, hogy addig semmilyen terápiára nem reagáltak. A legfontosabb, hogy a DBS kezelés összességében nem rontotta az agyműködésüket.
"Úgy tűnik, hogy a depressziós hangulat csökkent, és az örömre való képesség pedig ezzel párhuzamosan nőtt" - mondta Dr. John Krystal, a Biological Psychiatry szerkesztője.
A szerzők figyelmeztetnek, hogy mivel eddig kevés embert vizsgáltak, további kutatások szükségesek a DBS klinikai gyakorlatban való alkalmazásához.