Legfőbb szerveink, amit könnyedén tönkretehet a stressz

Az emberi szervezet jól alkalmazkodik a rövidtávú stresszhez, de ha hosszabb ideig marad a piros riasztás, akár komoly egészségügyi problémákat is okozhat. Most megtudhatod, hogyan hat a hosszú távú stressz a főbb szervekre.

Idegrendszer

"Küzdj vagy menekülj": stresszhelyzetben a szimpatikus idegrendszer jeleket küld a mellékvese mirigyekhez, hogy különböző vegyi anyagokat termeljenek, mint például az adrenalin vagy a kortizol. Ha tartósan fennmarad ezeknek a hormonoknak a szintje, akár károsíthatják a memóriát is.

Endokrin rendszer (belső elválasztású mirigyek)

A stresszhormonok riasztják a májat, hogy még több cukrot termeljen, ami egy valóságos energialöketet idéz elő a veszélyhelyzet észlelésekor. De ha ez a "veszély", ami miatt aggódunk, hosszabb ideig is fennáll, akár az a kettes típusú diabétesz kialakulásához is vezethet.

Légzőrendszer

Nagyon stresszes pillanatokban gyorsabban lélegzünk, esetleg levegő után kapkodunk. Hosszabb távon, a légző rendszer feszült állapota miatt, sokkal fogékonyabbá válunk a felső légúti megbetegedésekre.

Keringési rendszer

Pillanatnyi akut stressz, mint amikor például az oltár felé sétálunk, szaporább szívdobogást és megemelkedett vérnyomást vált ki. Hosszú távú stressz esetében viszont, amikor például nagy és tartós a rokoni nyomás, miszerint végre szeretnék, ha unokáik születnének, akár érszűkület is kialakulhat. Sőt megemelheti a koleszterinszintet, ami végül szívrohamhoz, stroke-hoz vezethet.

Nemi szervek

A stressz meghosszabbíthatja, vagy éppen csökkentheti a menstruációs ciklust, sőt akár el is maradhat teljesen, de az is előfordulhat, hogy fájdalmasabbá válik a menstruáció. A hosszú távú stressz bakteriális hüvelygyulladáshoz vezethet, a terhesség alatti stressz pedig növelheti a babánál kialakuló asztma és allergia kockázatát. Megelőzésben sokat segíthet a szülés előtti jóga.

Immunrendszer

A rövidtávú stressz valóban erősíti az immunrendszert, úgy, ahogy segíti a szervezetet a fertőzések leküzdésében. Folyamatos stressz esetén azonban pont ellenkezőleg működnek a dolgok. Az immunrendszer legyengül, egyre lassabban gyógyulnak a sebek és hajlamosabbak leszünk a fertőzésekre is. Később olyan bőrproblémák is megjelenhetnek, mint az ekcéma vagy a pattanások.

Emésztőrendszer

Az erős stressz pont úgy hat az emésztésre, mint egy görbe éjszaka. Okozhat szájszárazságot, emésztési zavart, hányingert, puffadást, hasmenést vagy éppen székrekedést. Ezek a tünetek hosszú távon pedig fokozhatják az irritabilis bél szindróma vagy a gyomorfekély kialakulásának a kockázatát.

Váz és izomrendszer

Az izmok azonnal megfeszülnek, amint veszélyt érzékelünk. Aki készített már például egész éjszakába nyúló PowerPoint prezentációt, annak ismerős lehet, hogy az állandó nyak, hát és vállizom feszülés fej- illetve hátfájást okozhat. Hosszútávon a stressz akár a csontritkulás kialakulásának a kockázatát is növelheti.