Albert Einstein válogatott írásai

A Fizika Nemzetközi Éve alkalmából a magyar tudományosság is értékes kötetet tett le az asztalra: Székely László, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársa szerkesztésében látott napvilágot "a speciális relativitás elmélete megszületésének 100. és Albert Einstein halálának 50. évfordulója alkalmából" az Albert Einstein válogatott írásai című vaskos kötet.

A kötet a Typotex Kiadó Principia Philosophiae Naturalis című sorozatának negyedik darabjaként látott napvilágot (érdemes a sorozat korábbi és jövendő köteteit is forgatni, hiszen Leonardótól Newtonon és Planckon át Neumann Jánosig terjed a spektrum, melyet az igényes sorozat befog).

Székely László "Albert Einstein élete és műve" címen gazdag és alapos, tanulmányértékű előszóval indítja az általa szerkesztett kötetet. Mi mással is kezdhetné beszámolóját, mint az Einstein-mítosszal - "1919. november 7-ének reggelén Albert Einstein arra ébredt, hogy világhírű..." A következő oldalakon R. W. Clark e fenti elhíresült kijelentésének kifejtését s igazolását adja a szerző, beavatva a kívülállókat is az innentől egyre gyűrűző Einstein-kultusz titkaiba. Az eddig magyar nyelven nem elérhető cikkeket is tartalmazó gyűjteményes kötet célkitűzéseként azt említi a szerkesztő, hogy "a fizikus filozófiai tartalmú műveiből, valamint a közéleti szerepet vállaló tudós közérdekű megnyilatkozásaiból" adjanak átfogó válogatást. Ennek jegyében az előszó hátralévő részében az életút bemutatásán túl fontos információkat kapunk a világhírű fizikusról, a (természet)filozófusról, a közéleti személyiségről és a humanistáról.

A kötet négy nagy fejezetre oszlik. Az első természetesen a relativitáselmélettel foglalkozik, melyben az ismert és magyarul már korábban is olvasható tanulmányok mellett eddig itthon nem elérhető beszédek, cikkek is árnyalják a képet, ráadásul a fizikai ismeretekkel kevésbé felvértezett olvasó is megtalálja a fizika 20. századi talán legnagyobb forradalmának közérthető nyelven, neki szóló lényegi megfogalmazását. A második rész A kvantummechanika és a determinizmus kérdése címet viseli, mely a témához kapcsolódó négy rövid cikket tartalmaz.

A Tudomány, vallás, filozófia című egységben Einstein 1914-es akadémiai székfoglaló beszéde mellett a tudományos igazságról és a tudományos kutatásról vallott alapelvei is helyet kaptak. Az elméleti fizika módszertana mellett olvashatjuk Einstein gondolatait nagy elődeiről is: Keplerről, Newtonról és Maxwellről. Különösen izgalmasak a fizika és a vallás kapcsolatát taglaló írások.

A harmadik fejezet az Einstein, az ember címet viseli: itt aforisztikus megfogalmazásban rövid feljegyzéseket, cikkeket olvashatunk, melyekből egyértelműen kitűnik, hogy a világhírű tudós karrierje csúcsán sem felejtett el ember maradni, sőt időről időre fontosnak érezte felemelni hangját bizonyos aktuális kérdésekben (így a pacifizmusról). Itt olvasható először teljes egészében az az eddig megcsonkítva közölt levélváltás a Porosz Tudományos Akadémiával, melyet Einstein állítólagos "németellenes uszítása" idézett elő. A kötet utolsó egysége Einstein 67 éves korában írott, közel félszáz oldalas tudományos önéletrajza zárja, melyet szerzője keserű öniróniával nekrológjának nevez...

(Albert Einstein válogatott írásai. Válogatta és az előszót írta: Székely László. Bp., Typotex, 2005. 442 oldal, 2150,-Ft)