Időszámításunk szerint 1200 és 1500 között egy legalább tízezer embert számláló társadalom lakta a Csendes-óceánon, Chilétől körülbelül 3000 kilométerrel nyugatra található szigetet (mely a Húsvét-szigetek elnevezés dacára valójában egyetlen szigetből áll). Ez a közösség korához képest kifejezetten fejlettnek és technológiailag képzettnek volt mondható. Abban az időben az ott élő, polinéz származású nép hatalmas hajókat használt a halászathoz és tengeri utazásaikhoz, és számos házat épített.Ez idő alatt - már korábban megkezdett hagyományt folytatva - faragtak számos moait is, melyek többméter magas, többszáz tonnás kőtömbökből faragott szobrok. Azonban a XVIII. század végére, amikorra az európai - előbb holland, majd brit - hódítók felfedezték a szigetet, a bennszülöttek létszáma kétezerre csökkent. Az európai hajósok ráadásul azt tapasztalták, hogy a szigeten élők - elfeledve egykori fejlettségüket - primitív életkörülmények között és nyomorban éltek.
A sziget szélén elhelyezett moaik a néhai törzsfőnököknek állítottak emléket |
A népességgel foglalkozó tudósok differenciálegyenlet-modellek segítségével végeznek olyan számításokat, melyek alapján meg tudják jósolni, miként alakul egy-egy társadalom létszáma a jövőben, avagy miként alakulhatott a múltban. A matematikusok régóta észrevették, hogy a meglévő modellek csak az átlagos, "normál" társadalmakra jellemző folyamatokat képesek követni, és az olyan hirtelen és szokatlan változásokra, mint ami például a Húsvét-szigeteken mehetett végbe, nem alkalmazhatók. "Sajnos a népességalakulás kiszámítására manapság használt matematikai modellek közül egyik sem képes kimutatni ilyen mértékű, illetve ilyen gyorsan végbemenő társadalmi változást" - mondja William Basener, aki munkatársaival új differencálegyenleteket dolgozott ki. Azok a számítógépes szimulációk, melyek az új egyenleteket felhasználva végzik munkájukat, a Húsvét-szigetek népességalakulásával kapcsolatban nagyon hasonló eredményekre jutottak, mint amit eddig feltételeztek a témával kapcsolatos archeológiai kutatások alapján. Az amerikai kutatócsoport eredményeit nemrég publikálták az alkalmazott matematika egyik neves szaklapjában, a SIAM Journal of Applied Math-ben.
Basener kutatócsoportjával azt tervezi, hogy a most kidolgozott rendszerek szerint legközelebb a maja és a viking társadalom népességváltozásaival kapcsolatban is kutatásokat végez. A matematikus reméli azt is, hogy nemsokára sikerül olyan módon változtatni egyenletein, hogy azok képesek legyenek a modern társadalom változásait is "megjósolni". "Reményeink szerint a mostani kutatást fel tudjuk arra használni, hogy segítségével jobban megértsük a múlt társadalmait. Ez végül a tudósokat és a kormányzatokat segíti majd abban, hogy tapasztaltabban és körültekintőbben kezeljék a népesség problémáját. Ezzel jövőbeli éhínségeket és társadalmak összeomlását előzhetik meg" - mutat rá az új egyenletekben rejlő lehetőségekre Basener.
Wiandt Tamás |