A mai rendezvény része a Kutatók Európában 2005 mozgalomnak. A szervezők célja, hogy a tudományt közelebb hozzák a társadalom tagjaihoz. Megfeledkeztünk volna arról, mit jelent mindennapjainkban a tudomány, miért fontosak a tudósok?
- A jó bornak is kell a cégér. Nem hiszem, hogy a mai világ teljesen más volna, mint az ötven vagy száz évvel ezelőtti: ma is ugyanúgy szükség van arra, hogy a tudósok munkája széles körben ismert és elismert legyen. Az természetes állapot, hogy a nagyközönség keveset tud egy adott tudós kutatásairól vagy egy bizonyos kutatási eredményről. Ezért nagyon fontos, hogy időnként ráirányítsuk a közvélemény figyelmét ezekre az eredményekre.
Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára |
Magyarországon a Mindentudás Egyeteme immár három és fél éve dolgozik azon, hogy elmélyítse a tudomány és a társadalom közötti kapcsolatokat. Helyettes államtitkár úr évtizedes oktatói tapasztalattal rendelkezik, és mostani feladatai révén is a közoktatáshoz kötődik. A középiskolának vajon van-e kézzelfogható "haszna" az olyan mozgalmakból, mint amilyen a Mindentudás Egyeteme?
- Egészen biztosan van, bár nem ismerek olyan kutatási eredményt, amely igazolta volna, hogy az adássorozatnak van a tudomány iránti érdeklődést növelő hatása. Hogy mégis biztosak lehetünk ebben, annak igen egyszerű az oka. Ha egy fiatal olyan érdekfeszítő, lebilincselő előadásokat lát hétről-hétre, mint például legutóbb Csermely Péter professzor úré volt a hálózatokról, akkor közülük sokan gondolkodnak el azon, hogyan lehetne a tudomány segítségével javítani életkörülményeinken - természetesen felvállalva az ezzel járó rengeteg munkát is.
Jelentkezik a tudományok iránti érdeklődés olyan kezdeményezések hatására is, mint például a Kutató Diákok konferenciája. Egy-egy általuk szervezett ilyen rendezvénysorozaton most már több ezer középiskolás tanuló vesz részt. Biztos vagyok abban, hogy az Útravaló ösztöndíjprogramban az Út a tudományért program keretében is olyan tanár-diák együttműködések jönnek létre, amelyek növelik és elmélyítik a természettudományok iránti érdeklődést, valamint segítik a fiatalokat abban, hogy elinduljanak ezeken a szép utakon.
A Mindentudás Egyetemének legfontosabb célközönségét a középiskolások jelentik. Hogyan tudunk versenyezni egy rockkoncerttel vagy egy hollywoodi akciófilmmel? Egyáltalán a tudománynak van-e szüksége egy ilyen versenyre?
- A diákoknak gyakran kell kapniuk olyan érdekes tanítási órákat, amelyeken a feladatok megoldásán túl kísérleteket is látnak, sőt akár maguk is kísérletezhetnek. Ez a tény már önmagában komoly kihívást jelent korunk más, divatos lehetőségeivel szemben. Amikor az ember - akár élőben, akár az interneten - ilyen különleges kísérleteket lát, mint amilyeneket itt ma, a Kutatók éjszakáján is láthattunk, akkor elmondhatjuk, hogy sikerült megtenni a legfontosabb lépést: az érdeklődés felkeltését. Ha ugyanis megvan a motiváció a tanulás iránt, amellyel egyébként minden kisgyermek eredendően rendelkezik, és ezt a későbbiekben is szinten tudjuk tartani, akkor a fiatalokat megnyerjük a tanulásnak, a tudományoknak. A tizenéves korosztály így jön rá, hogy az őt körülvevő világ tele van csodákkal. Ha ezt sikerül bennük tudatosítani, akkor egészen biztosan egyre több diák fogja tanulmányozni a valós világot a Való világ helyett.
A középiskola kitűzött céljai között szerepel-e a tudomány iránti érdeklődés felkeltése, az esetleges tudományos pályára való előkészítés?
- Ezt a folyamatot már kicsi korban érdemes elkezdeni. Minden felelősen gondolkodó tanító, tanár célkitűzései között szerepel annak felfedezése, hogy diákjai miben tehetségesek, és ezt a tehetséget a tőle telhető legmagasabb szintre fejlessze. A motivációt erősítheti az is, hogy a felvételi kormányrendelet módosításakor tervezzük elérni, hogy a Kutató Diákok Országos Tudományos Diákköri Konferenciáján legjobb eredményt elérő diákok is kapjanak felvételi többletpontokat.
Fotó: Mayer András