Fizika - egy kicsit másképp

A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanárnője, Nagy Anett kísérleti bemutatója nyitotta meg a Kutatók éjszakája magyarországi rendezvényét. Az előadót doktori témája és tanári pályafutása közötti összefüggésekről kérdeztük a nagy sikerű prezentáció után.

Az egyik legnevesebb szegedi középiskolának, a Radnóti Miklós Gimnáziumnak volt a tanulója, jelenleg tanára. Doktori disszertációjának témája a fizikatanítás motivációs stratégiái. Beszélne röviden kutatásai elméleti hátteréről?
- Az egész világon jellemző az utóbbi tíz-tizenöt évben, hogy a gyerekek egyre inkább elfordulnak a természettudományos tárgyaktól. A biológia talán kevésbé van annyira hátrányos helyzetben, mint a fizika vagy a kémia. A helyzetet felismerték a pedagógusok: több konferenciát hívtak már össze, melyeken azt vitattuk meg, hogyan lehetne megváltoztatni a gyerekek hozzáállását ezekhez a tárgyakhoz. Sokféle megoldás merült fel. Egyesek szerint a tananyagot kéne megváltoztatni, mások a tanítási módszeren módosítanának. A legfontosabb, hogy a fizika tantárgy közérthető legyen, kapcsolatban álljon a mindennapokkal. Ez legkönnyebben olyan kísérletekkel érhető el, melyeket a gyerekek maguk is meg tudnak ismételni. Ha sikerül a gyerekeket motiválnunk, nyert ügyünk van: úgy már sokkal könnyebben sajátítják el a tananyagot. A Szegedi Tudományegyetemen számos módszert dolgoztunk ki ennek érdekében, köztük szerepel a kísérletezés, vagy a fizikatörténeti kitekintések, a más tantárgyakkal való kapcsolatok tudatosítása.

Nagy Anett az önkéntes kórus karmesterének szerepében

Kutatásainak köszönhetően az órái mennyiben változtak meg a hagyományos tanórákhoz képest?
- Bonyolult problémáról van szó, ugyanis a fizikatanítás végső feladata nem változott. Vagyis azok a gyerekek, akik emelt szintű érettségit tesznek, továbbra is leginkább számításos feladatokra készülhetnek. Így aztán például egy humán osztályban nehéz ezeket a követelményeket összehangolni: a fizikának érdekes tantárgynak kell lennie, de közben azt a néhány tanulót, aki azt választotta, megfelelően fel kell készíteni az emelt szintű érettségire. Nem kerülhet hátrányba senki amiatt, mert én népszerűbben tanítom a fizikát. Az órák szerkezetén ezért nem érezhető jelentékeny változás. Igyekszem magam ahhoz tartani, hogy minden órán legyenek kísérletek, lehetőség szerint a tananyaghoz kapcsolódva. Hiába az izgalmas kísérletek, hiszen minden témakört érintenünk kell, s a diákokat kevésbé felvillanyozó számolásos feladatok sem maradhatnak el. Amíg a végső cél az, hogy a tanulókat felvegyék az egyetemre, nemigen szabad elmennünk a show irányába, bármilyen csábító és hasznos is lenne ez.

A Radnóti Miklós Gimnáziumnak mindig is erős oldala volt a természettudományos oktatás. Eleve ilyen érdeklődésű fiatalok kerülnek ide, vagy a gimnáziumnak van döntő szerepe abban, hogy ki milyen irányban folytatja további tanulmányait?
- Tagozatos osztályokat indítunk, a gyerekek a jelentkezéskor eldönthetik, mi érdekli őket, például a biológia, a biokémia vagy a biofizika. Mostanában egyre népszerűbb a humán osztályunk is. Azaz eleve valamilyen téma iránt jobban érdeklődő tanulók kerülnek ide. Ez az érdeklődés csak elmélyül az évek során, mivel emelt óraszámban tanítjuk a megfelelő tárgyakat. Minket igazol, hogy például az orvosi egyetemre kerülőket az első két évben nemigen érheti meglepetés: szinte mindenről hallottak már a gimnáziumban. Az egyetemmel való együttműködésünk is segít ebben: tanulóink gyakorlatokon, boncoláson is részt vehetnek.

Szegeden a Mindentudás Egyeteméhez hasonló kezdeményezés indult az előző félévben. Az előadásokon neves tudósok a Fizika Nemzetközi Évéhez kapcsolódóan tartanak fizikatörténeti előadásokat. Tanárként mi a véleménye a hasonló kezdeményezésekről?
- A szegedi előadások mindig teltházzal mennek. Nagyon jó érzés, amikor keddenként, az előadások másnapján a gyerekek megállítanak az iskolában, hogy elmeséljék, milyen érdekességeket hallottak előző este. A tanároknak persze nagy a felelősségük a sikerben: a bemutatás mikéntjén múlik minden, különben egy középiskolás sem áldozná fel erre a hétfő estéjét. Mindegyik előadást kísérleti bemutató követ. Iskolánk hatvan tanulója a sport fizikájáról tartott bemutatót, melyben a görkorcsolyától a gerelyhajításig számos téma előkerült. Akik résztvettek akár csak a felkészülésben, már biztosan máshogyan látják a fizikát, mint a többiek. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy abból az osztályból, ahonnan a legtöbben jelentkeztek a bemutatóra, tizenhárman érettségiztek fizikából. Azért fontos mindez, mert a diákok egyébként csak legvégső esetben választják a fizikát érettségi tárgyul. Ezek az interaktív előadások közelebb hozzák a fizikát a tanulókhoz, a hatásuk ebben egyértelműen lemérhető.

Fotó: Mayer András