A mém csak absztrakció

A Mindentudás Egyeteme Klub őszi szemeszterének első kerekasztal-beszélgetése az egyre szélesebb körben ismertté váló területet, a memetikát, a mém-elméletet járta körbe. Az elméletet támogató és attól elzárkózó szakemberek a közönséget is bevonva vitatkoztak az elmélet hasznosságáról, illetve tévedéseiről. Ez alkalommal Mérő László matematikus, pszichológus válaszolt kérdéseinkre.

Mérő László

Ön a mai beszélgetést a darwini elméletre való utalással kezdte. Hogyan kapcsolódik össze az evolúciós elmélet és a mémek létezése?
GödelGyörgy PéterrelDarwin

Ezek alapján tehát van logikai magyarázata a mémek meglétének?
- Nincs, ugyanúgy nincs, mint az evolúciónak, vagy akár a gravitációnak.

Miben hasonlít, illetve miben különbözik egymástól a mém és a gén?
- Működésük logikájában hasonlítanak. Ugyanazon logika szerint történik egy passzív forma aktív formábra való hozatala, szaporodása, természetes szelekciója, stb. Különbözőségük, hogy egészen más közegben élnek, működnek.

A mémek hogyan örökölhetőek?
- Ha egy biológiai szemlélettel nézem az emberi gondolkodást, akkor nem az ember az élőlény, hanem a különböző kognitív sémák. Nem az ember örököl gondolatokat, hanem a gondolatok mennek emberről emberre, és a gondolatok, mint "önálló lények" örökölhetnek bizonyos tulajdonságokat. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor jutunk el azokra az analógiákra, melyeket György Péter és én is elvetünk, mert ezek "link" analógiák. Kétségtelen, hogy gondolatokat tudunk egymással közölni:, tudunk olyat mondani, ami a másik ember fejében tovább él, formálódik, de itt a gondolat absztrakciója a lényeg, hogy az bizonyos értelemben (a reprodukció logikája szerint) egyfajta élőlénynek (noha persze nem biológiai élőlénynek) tekinthető.

Ebben az esetben teljesen absztrakt módon beszélhetünk a gondolatok kiválasztásáról, szaporodásáról stb.?
- Igen, valóban. A gondolatokat generálják valamilyen sokkal kisebb és önmagukban nem élő dolgok, amelyeket mémeknek neveztek el, mely valóban egy absztrakció. Erre senki sem mondhatja, hogy nem létezik, mert az olyan, mintha a "gyökkettő2-őt" cáfolná, hiszen az is egy absztrakció.

Ez tehát egy elméleti fogalom?
- Igen, de sok olyan elméleti fogalmat láttunk már, amielyről kiderült, hogy nagyon is jól leír egy csomó, természetben létező dolgot.

A mai beszélgetés alatt végig az az érzése lehetett a hallgatóknak, hogy a mém egy általánosítás, egy olyan fogalom, ami mindenre használható.
- Másképp látják az ilyesmit a gyakorlati alkalmazók, akik egy tudományos gondolatban fantáziát látnak:, ők mindig előrébb járnak, őket az feszíti, hogy ha nem is értjük még pontosan a dolgokat, amit értünk, az is értékes gyakorlati eredményekhez vezethet. Nyilván a gyakorlat egyszerűsít, főleg, ha az elméletben egyelőre még számos tisztázatlan pont van. Az elméleti tudósok és a gyakorlati alkalmazók közötti ellentét tehát normális, egyébként nemcsak a memetika esetében, hanem a tudomány minden olyan területén, amelyik közvetlen gyakorlati alkalmazásokkal kecsegtet. Van, aki úgy gondolja, hogy használjuk minél több dologra, azt a keveset is, amit tudunk, és majd a gyakorlatban elválik, hogy mire jó és mire nem. És valóban, a technikatörténet azt mutatja, hogy sokszor egy rossz elmélet is jobb és előrébb visz, mint az elmélet hiánya. A tapogatózás sokszor váratlan sikert hozhat. Így volt ez például a 17. században, amikor a később tévesnek bizonyult flogiszton-elmélet a kohászat korábban sohasem látott fejlődéséhez vetetett.

A hétköznapi lét valamennyi megnyilvánulását mémek irányítják?
- Nem, nem minden gondolat mém. Nagyon kevesen próbálták tisztázni, illetve különbséget tenni a mémek és azok működésének külső mechanizmusai közötti különbséget. Vannak olyan pszichológiai törvények, amihez amelyekhez nem szükségesek a mémek - ilyenek például az úgynevezett énvédő mechanizmusok, sőt többnyire az érzelmek is.

A mém fogalom vagy tulajdonság?
- Jelen pillanatban inkább egy absztrakció. Ha megtaláljuk azt, hogy mi a fizikai vagy kémiai reprezentációja az emberi agyban, akkor ugyanolyan anyagi dologgá válik, mint a gén, de egyelőre még nem tartunk ott.

Mire jó a mém?
- Jobban értjük, hogy hogyan működik a Világ. Ez egyfajta általánosított darwinizmus. A memetikának egyelőre nincsenek átütő eredményei, a tudományok rég megválaszolatlan kérdéseire nem ad egyértelmű válaszokat, illetve amelyekreikre máris ad, azok nem a legfontosabbnak tekintett kérdések. Például arról, hogy az állatokkal ellentétben, az ember folyamatosan, szüntelenül gondolkodik, minden bizonnyal a mémek tehetnek, hiszen, ahogy megtelepszenek az emberi agyban, állandóan harcolnak a túlélésükért. Ez innen nézve természetes, míg klasszikus biológiai szemlélettel nézve érthetetlen.

A mémek velünk születnek?
- Nem tudjuk, hogy mi az a biológiai vagy élettani alap, amelyben a mémek megtelepszenek, de életünk folyamán végig gazdagodunk mémekkelvelük. Az a kritika a mémek ellen, hogy nem tudjuk a helyüket, honnan jönnek, stb., az részben jogos, de másrészt másról -, például a beszélgetésben is említett "reprezentációkról" - sem tudunk többet. A memetika nem világmegváltó elmélet, de ad néha olyan dolgokra ad magyarázatokat, amelyekikre más nem, és reményt nyújt arra, hogy az élet fogalmát és működését egy, az eddigieknél sokkal általánosabb, többet mondó keretben értsük meg.

Fotó: Mayer András