Be tudná mutatni a Mindentudás Egyeteme olvasóinak kutatási területét?
- Alapvetően szerteágazó az érdeklődési köröm, vagyis a nemzetközi kapcsolatokon belül felvetődő szinte valamennyi probléma érdekel, azonban akad két szűkebb terület, amely végül kutatási témámmá is vált. Az egyik, amelyhez családi-érzelmi okokból is kötődöm, a határon túli magyarságot érintő kérdéskör, a másik pedig a regionalizmus, valamint a regionális fejlesztés kérdései, ezen belül is a határmenti együttműködések. Három évvel ezelőtt egy külügyminisztériumi szakmai gyakorlat során ismerkedtem meg az úgynevezett eurorégiókkal, amelyek Nyugat-Európában évtizedek óta sikeres példái az egy-egy államhatár két oldalán fekvő önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági szereplők és gyakran oktatási intézmények közötti, számos területre kiterjedő együttműködésnek.
Az eurorégió azért különleges kooperációs forma, mert alapvetően helyi kezdeményezés, illetve összefogás eredményeként születik, s szervezeti felépítéséből adódóan lehetővé teszi a hosszú távra szóló tervezést, vagyis egy adott határtérség fejlesztési csomópontjává válhat. Eddig tart az elmélet, ami - erre korán rá kellett ébrednem - gyakran nem illeszkedik a valósághoz. Kíváncsi lettem arra, hogy a Közép-Európában a kilencvenes években kibontakozó eurorégió-alapítási "láz" mögött milyen okok és folyamatok húzódnak meg, így kezdtem foglalkozni ennek a térségnek a határmenti együttműködéseivel.
Szakdolgozatomat azonban nem ennek a témának szenteltem, hanem - szülőföldemre gondolva -, Székelyföld lehetséges fejlesztési stratégiájának sarokpontjait próbáltam felvázolni, figyelembe véve azt, hogy ebben az esetben két komoly és egymás ellenében ható erőrendszer követelményeinek is eleget kell tenni. Az egyik a romániai politikai-gazdasági-társadalmi valóság és az abból fakadó következmények, többek között a központosítás és a nemzetállamiság képzetének erős hagyománya, illetve ennek tükörképeként a Nyugat-Európában a regionalizmus jegyében az utóbbi évtizedekben lejátszódott folyamatok, vagyis a régiók megerősödése, végül a régiókra épülő Európa koncepciója. Tény, hogy papíron sokkal egyszerűbb összhangba, vagy legalább egymással békébe hozni ezeket az erőhatásokat - a gyakorlatba ültetés mindig akadályokba ütközik, főleg akkor, ha hiányzik a kellő elszántság és néha a józan felismerés is arra vonatkozóan, hogy változásra, szemléletváltásra márpedig szükség van.
Miért foglalkozik az Európai Unió aktuális problémáival? Hogyan találta meg magának ezt a témát?
Medve-Bálint Gergő, az idei OTDK Pro Scientia Díjasa |