Fehérjesebészet a gyakorlatban

Válogatásunk azt vizsgálja, mire jó a gyakorlatban a fehérjeszobrászat? A fehérjék szobrászai, a biokémikusok újabb és újabb területeken érnek el sikereket.

Pókselyem - a jövő ökológiai anyaga?

A pókselyem a jövő intelligens anyaga lehet a Microbial Cell Factories című szaklap egy 2004-es tanulmánya alapján. A pókselyem tulajdonságai olyan, egészen eltérő területeken használhatók fel, mint az orvostudomány vagy a ballisztika.

A pókselyem különlegesen erős anyag lévén lehetővé teszi, hogy mesterséges ín- vagy ínszalag készüljön belőle, jelentősen javítva a sebészet jelenlegi lehetőségeit. Ebből a selyemből készül az ejtőernyősök ernyője, a halászhálók egy része, de kötelek is. A pókselyem ipari méretekben történő előállítása új ökológiai anyagot hoz létre.

Igazi pók, igazi háló

A cik kszerzője szerint a jövő kihívása nem az, hogy pontosan olyan pókselymet állítsunk elő gépekkel, mint a természet, hanem az, hogy erősebbé és ellenállóbbá tegyük azt azáltal, hogy strukturális és funkcionális jegyeiket módosítjuk. Több okból is képtelenség lenne olyan mennyiségű pókot összezárni, amennyi szükséges lenne a kísérletekhez. A megoldás: más sejtekbe vagy organizmusokba beoltani a selyemgéneket.

Thomas Scheibel, a szerző szerint a fehérjesebészet úgy tudna előre lépni a kérdésben, hogy figyelembe veszi a természetes úton létrejött selymek vizsgálatából adódó tanulságokat. A tudósok szerint a kutatás végén eddig ismeretlen selyemfajták is létrejönnének. Az 'intelligens' anyagok enzimekben végbemenő reakciókat is előidézhetnének, illetve kémiai folyamatok katalizátoraiként is működnének.

A kutatások 2004-es állása szerint jelentékeny nehézséget okoz a méret kérdése: a művi úton előállított selyemszálak átmérője 10-60 mm között mozog, míg a természetes szálak mindössze 2,5-4 milliméter átmérőjűek...

Forrás: http://www.sciencedaily.com