A Magyar Innovációs Szövetség közgyűlése

A Magyar Innovációs Szövetség múlt héten tartotta évi rendes közgyűlését, melyen előadást tartott  Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke is. A Mindentudás Egyeteme korábbi előadója a magyarországi alapkutatások helyzetéről, illetve ezek gazdaságban játszott szerepéről beszélt.

A magyar kormánynak nincs tudománypolitikája, keveset költ innovációra, képzési stratégiája pedig nincs összhangban a magyar gazdaság pillanatnyi szükségleteivel. A többi között ez hangzott el a Magyar Innovációs Szövetség évi rendes közgyűlésén, ahol a főtitkári beszámolót követően a Magyar tudományos Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter "Lehet-e alkalmazott kutatás alapkutatás nélkül?" című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt ötven évben az innovációs lánc igen nagy mértékben lerövidült, ezáltal egymástól gyakorlatilag elválaszthatatlanná vált alapkutatás és alkalmazott kutatás. A tudományos projektek megszületésétől azok eredményeinek hasznosulásáig ma már mindössze 3-4 év telik el, tehát jószerivel értelmezhetetlenek azok a vádak, amelyek szerint az alapkutatásokra aránytalanul sok pénzt fordítunk az alkalmazott kutatások rovására. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt pénz Magyarországon 2002 óta folyamatosan csökken: és bár a költségvetési ráfordítás arányaiban nem kirívóan alacsony Európa más országaihoz képest, a magánszektor innovációs tevékenysége messze elmarad nemcsak a régi, hanem az új EU-tagok gyakorlatától is. Az akadémia elnöke részletesen kitért az európai szabadalmi gyakorlat tarthatatlanságára is: mint kifejtette, a "szürke periódus" negligálása behozhatatlan hátrányba kényszeríti az európai kutatókat az amerikai és a japán tudósokkal szemben.

A magánszektor elégtelen innovációs hajlandóságára Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is utalt hangsúlyozva, hogy ez egyrészt a vállalati szektor csekély tőkeerejének, másrészt szemléletbeli problémáknak a következménye. Mint mondta, megszületett a kamara széleskörű és részletes helyzetelemzésére, ez az interneten máris hozzáférhető. Ebből azt tartotta érdemesnek kiemelni, hogy amíg Magyarországon nem születik a szakmai fórumok számára is elfogadható innovációs politika, addig semmi okunk azt remélni, hogy a magyar K+F helyzete, ezáltal a gazdaság esélyei jobbra fordulnak. Parragh ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások érdemi támogatására volna szükség, illetve arra, hogy a magyar gazdaságot pillanatnyilag uraló multinacionális cégek érdekeltté váljanak abban, hogy kutatás-fejlesztésüket Magyarországra telepítsék.