A konferenciát Klinghammer István, az ELTE rektora nyitotta meg, aki maga is apáczaisként érettségizett egykor. Bevezetőjében köszönetet mondott egykori alma materének, hogy emberformálását, karrierjét elindította, hogy egy életre szóló morális tartást adott, sőt hazaszeretetre tanította őt. Örömét fejezte ki, hogy a statisztikák évről évre bizonyítják, hogy az iskola a legjobbak között van. "A múltból jön a fény, amely megvilágítja a jövőt is" - folytatta egy idézettel Klinghammer István, mellyel arra akarta felhívni a diákok figyelmét, hogy sose felejtsék, hogy tudásuk alapjait hol szerezték.
A következő előadó Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese volt, aki azt hangsúlyozta, hogy az Akadémia szívügye a tudományos szellem megteremtése a középiskolákban, ezért is tartották fontosnak, hogy az eseménynek is az MTA patinás épülete adjon otthont. Pléh Csaba szerint minden nemzet jövőjének a kulcsa a minőségi tudományos képzés. Márpedig a modern pszichológia számára közismert, hogy a kamasz időszak az ember fejlődésének második kritikus időszaka (egyévestől hároméves korig tart az első), ahol sok minden egy életre eldől. Sokaknál ilyenkor derül ki, hogy - Csíkszentmihályi Mihály szavaival - információbefogadóvá ,vagy információelőállítóvá válnak-e, magyarán, hogy passzív felhasználói lesznek-e a társadalom tudományos és kulturális vívmányainak, avagy előállítói. A főtitkárhelyettes azt kérte a diákoktól, hogy törekedjenek az utóbbira.
Ezután Balázs Ervin lépett a mikrofonhoz, aki személyes élményeit felelevenítve számos tanárának személy szerint köszönetet mondott. Oktatói egy "második könyvtárat" adtak neki és társainak, s ezek hatalmas tudás birtokosaivá tették őket. Tanáraitól a tananyagon túl becsületet is tanult. Elmesélte, hogy egyszer egy hógolyózás alkalmával egyik társa eltévedt hólabdája az igazgatót találta el. Azonnal mindenki igazgatói intőt kapott. Azonban Balázs Ervin apja bement az igazgatóhoz, mondván hogy "nem lehet egy hógolyózásért igazgatói intésben részesíteni valakit". Beszélt az igazgatóval, aki beismerte tévedését és hamarosan visszavonta az intőket. Ebből a történetből kiolvasható a saját döntéseink felülbírálásának készsége, amely a tudományos munka egyik legfontosabb tulajdonsága is.
Dr. Kriván Gergely, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa az őssejt-átültetésről és az őssejt-terápiáról tartott előadást, melynek fő tanulsága az volt, hogy Magyarországon viszonylag kevés a donor. Hazánkban az első átültetést 1992 januárjában végezték el, azóta 750 hasonló beavatkozás történt, ebből 180 gyermekeken. Az átültetések száma évről évre növekszik.