Tengerkutatás "bolti" eszközökkel

Tengerbiológusok bevásárlóközpontokban használt technológiával próbálják feltérképezni az óceánok élővilágát.

Nagy elmaradása a tudománynak és az emberiségnek az óceánok élővilágának feltérképezése. "Manapság kevesebbet tudunk a tengerek életéről - például hogyan élnek, vagy merre vonulnak az ott élő állatok - mint amennyit a Hold másik oldaláról tudunk" - jellemzi a helyzetet ironikusan Ron O'Dor kanadai kutató. A Dalhousie Egyetem tengerbiológusa a vezetője annak a június végén bejelentett 150 millió dolláros nemzetközi kutatásnak (Ocean Tracking Network - OTN), melynek célja elsősorban a világ kiterjedt élővizeiben élő állatok mozgásainak, mobilitásának a vizsgálata.

A kutatás érdekessége, hogy a szakemberek az élővilág kifürkészésére olyan technológiákat használnak, melyeket eddig a kereskedelemben, egészen pontosan az áruházi lopások meggátolásában használtak. A tervek szerint ugyanis a boltokban használt jelzőrendszer mintájára kialakított elektronikus jelzőket szerelnek (műtenek be) az olyan állatokba - például lazacokba, cápákba, tokhalakba, pingvinekbe vagy éppen jegesmedvékbe - melyek életét követni szeretnék akár a tengerek mélyére is. Emellett olyan mérőberendezéseket is fel fognak építeni világszerte, melyek észlelni fogják, ha a megjelölt állat elhalad a közelükben, és erről értesíteni is fogják a központot. (Ez a rendszer már részben létezik is.) Azokat a példányokat, melyek a mérőberendezésektől távolra, például a tengerek mélyére kalandoznak, szatellit, tehát műholdas technológia segítségével követik.

A részben már kiépített rendszer nagy előnye az, hogy nemcsak az állatok útvonalait képes fürkészni, hanem a tengerek hőmérsékletét is folyamatosan regisztrálja. Így a több éves kutatás végén - a vizsgálódás "melléktermékeként" - a globális felmelegedésre vonatkozó adathalmaz is rendelkezésre áll majd.

Egyes fajok hihetetlen távokat járnak be

Egyes teknősök több ezer kilométert is képesek megtenni

A vizsgálatokban rengeteg tudós vesz részt a világ minden részén. A kutatócsoport abban reménykedik, hogy a különféle regionális projektek olyan kérdések megválaszolásához segítenek majd hozzá minket, hogy milyen hatással van az élővilágra a (túl)halászat, vagy a globális felmelegedés, ezen belül világtengerek felmelegedése.

A különféle regionális kutatások vezetői a napokban találkoznak Kanadában, hogy a részletekről tárgyaljanak. Azt már most is tudni lehet, hogy további pénzekre lesz szükségük, hogy a világ különféle pontján - a sarkvidékeken, az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceánon, valamint a Mediterrán-tengeren - mérőállomásokat tudjanak felállítani. A vizsgálatok megkezdéséhez - illetve a világ egyéb részein már odaítélt támogatási csapok megnyitásához - a Kanadai Innovációs Alap 32 millió dolláros támogatására várnak. Amint ezt megkapták, elindulhat a hat éves kutatás.

Leltár is zajlik

A tengerfenékhez közel élő Kolga hylaina az összeírás közben került lencsevégre (Forrás: COML)

Ron O'Dor

Főleg a fentebb bemutatott technológiákat használva számos új fajt sikerült felfedezni, melyek többsége mikroszkopikus méretű. Az adatbázis már most is rengeteg fajt tartalmaz a különféle planktonoktól a közismert bálnafajokig, azonban a minták túlnyomó része (90 százaléka) a tengerek 100 méteres felső rétegéből származik. Így a mélyebb tengerek élővilága továbbra is szinte ismeretlen marad a tudomány előtt. Pedig az óceánok átlagos mélysége 4 ezer méter, ráadásul minden bizonnyal a mélyebb rétegek alkotják a világ legnagyobb ökológiai egységét, mint ahogy itt található a világ leggazdagabb és legnagyobb biomasszája is.