Változóban az állati intelligencia megítélése

Számos, azelőtt kizárólag az emberek "kiváltságának" tartott képességről derül ki, hogy az állatokra is jellemző.

Nemcsak mi, emberek tudunk problémákat megoldani, hanem az állatok is. Vannak köztük olyan fajok, melyek következtetni tudnak, vagy absztrakt gondolkodásra képesek, míg mások nyelvet használnak. Az utóbbi évek felfedezéseinek hatására a tudósok eljutottak oda, hogy nehezen definiálják az állati intelligencia fogalmát. Ráadásul minél közelebbről vizsgálják a kérdést, annál inkább meglepő az állati intelligencia nagysága, valamint az, hogy az állatok mennyire "tisztában vannak" képességeikkel. Korábban talán nem gondoltuk volna, de a csirkék különféle fortélyokra képesek, a galambok fotókat képesek kategorizálni, s teszik ezt olyan gyorsan, mint mi, emberek, a gorillák pedig gondozóikkal viccelődnek - ilyen és ehhez hasonló képességek derülnek ki sorra.

A témával foglalkozó amerikai kutató, Jonathan Balcombe szerint az emberiségnek persze szerencséje van, hogy az "evolúciós lutri" olyan képességcsomaggal ruházta fel, melynek köszönhetően meg tudott birkózni az éghajlatváltozással, vagy éppen azzal, hogy egyes élelmiszerek időszakosan elérhetetlenné váltak. Azonban ez a csomag tartalmaz sok olyan kvalitást is, mely külön-külön, vagy más kombinációban, de az állatoknál is létezik - véli Jonathan Balcombe.

A vetési varjaknak emberi "beszédtechnikája" van? (A kép forrása.)

Közismert tény, hogy néhány állat szerszámokat használ vagy éppen tanul a korábbi hibáiból. Az azonban régóta vita tárgya, hogy vajon ezek az állatok mennyire értik meg ezeket a szerszámokat, illetve használatukat. Egy nemrég befejeződött cambridge-i kutatásban beigazolódott, hogy a varjak képesek korábban megtanult szabályok alkalmazására, ha problémamegoldásra kerül a sor. A madarak számára a kutatók olyan csapdát építettek, melybe ételt helyeztek el, amihez eszközhasználattal juthattak hozzá a madarak. A szerkezetet úgy alakították ki, hogy a varjak két szabály teljesítésével tudják csak megszerezni a táplálékot: ha megértik, hogy az étel elhelyezkedése hogyan van kapcsolatban a csapdával, és ha felfogják az egész feladat lényegét. A madarak még akkor is elérték, amit akartak (a táplálékot), amikor nehezített feladatok elé állították őket. A vizsgálat így a páviánok és a csimpánzok után a madarakról is azt mutatta ki, hogy elvont gondolkodásra, feladatok megoldására képesek.

Vajon az állatok tudnak-e beszélni? No itt nem dr. Doolittle-ről, az állatokkal társalgó szórakozott professzorról van szó, hanem arról, hogy némely faj az emberi nyelv felépítéséhez hasonló kommunikációs formát használ. A nyelvészek általában óva intenek minket attól, hogy ezt a kommunikációban használt "eszközt" nyelvnek nevezzük. A Kaliforniai Egyetem egyik kutatása erre cáfolt rá.

A Timothy Gentner pszichológus által vezetett vizsgálatokban európai seregélyek énekét figyelték meg és kiderült, hogy ezek az énekek feloszthatóak rövid hangmotívumokra, hangsémákra ("mondatrészekre"), melyek külön-külön is érthetőek a társak számára. A részleteket egymásba tudják illeszteni, hasonlóan ahhoz, ahogy az ember mellékmondatot képez. Korábban a bálnák és a delfinek kommunikációjában hasonló jelenségeket figyeltek meg. Ráadásul a madarak és a delfinek között azt is kimutatták, hogy az összes egyed saját névvel rendelkezik, így név szerint tudják megszólítani egymást. Sőt, némelyik madárfaj "nyelvtudása" egyenesen a kétnyelvűség határát súrolja, hiszen egyedeik képesek értelmezni a közelükben élő mókusok kifinomultabb hanghatásit is.

Az uralkodó nézet a legutóbbi időkig az volt, melyet René Descartes francia filozófus után B. F. Skinner viselkedéskutató állított, miszerint az állatok csupán egyszerű viselkedésre képesek. Ezzel a kijelentéssel azonban a legutóbbi kutatási eredmények alapján már csínján bánnak a kutatók.

Forrás: Discovery News