Oláh György magyar származású Nobel-díjas tudós, a Loker Szénhidrogénkutató Intézet igazgatója márciusban nem tudta személyesen átvenni a kitüntetést Sólyom László köztársasági elnöktől, a Mindentudás Egyeteme korábbi előadójától. Az ünnepélyes átadásra szeptember 4-én, hétfőn került sor a köztársasági elnöki rezidenciában, a Sándor-palotában.
A kitüntetést többek között a szénhidrogén-molekulákkal végzett jelentékeny, új szempontú kísérleteiért kapta Oláh György. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk tudományos életrajzát. Az 1927-ben Budapesten született tudós az érettségi után kezdett elmélyülten foglalkozni a kémiával. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett tanulmányai után a jeles tudós, Zemplén Géza kutatói asszisztense lett. Az 50-es években külföldön is felfigyeltek Oláh publikációira.
Oláh György |
A karbokationok kutatásával töltött idő vezetett el az ólommentes benzin előállításának egy igen gazdaságos módszeréhez is, valamint új utakat mutatott a szupersavak által katalizált karbokationok, valamint a szén cseppfolyósítása irányába is. 1990 óta az MTA tiszteletbeli tagja. 1994-ben a Svéd Tudományos Akadémia Nobel-díjjal tüntette ki.
A Fizikai Szemle 1995/2-es számában a Nobel-díj átvétele után ezt írta a tudós: "A Nobel-díj minden tudós számára a legnagyobb kitüntetés de úgy érzem, ez összes régi és mai diákom és munkatársam (akiknek száma közel 200 már) elismerése is, akik a hosszú évek során odaadó, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak közös erőfeszítéseinkhez. A díj elismeri a szerte a világon élő sok kolléga és barát alapvető hozzájárulását a kémia egy olyan ágához, mely nem gyakran kerül az elismerés reflektorfényébe."
2001-ben a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatta. Szintén ebben az évben átvehette a Corvin-láncot. 2002-ben Bolyai-díjjal tüntették ki. Az augusztus végén Budapesten megrendezett I. Európai Kémiai Kongresszuson más Nobel-díjasok társaságában előadást tartott a metanol gazdaság témakörében.