Szent-Györgyi: Ne féljetek gondolkodni

A Délmagyarország című napilap a Tudományünnep nyitónapján számolt be a Nobel-díjas kutató mai szegedi utódairól.

Az egyetlen magyarországi kutatóhely, ahol Nobel-díjra érdemes teljesítmény született, a szegedi egyetem. S bár három mai tanszék is a Szent-Györgyi Albert által irányított intézet közvetlen utóda, mégsem csak az itteni orvosok, biológusok és vegyészek, hanem minden szegedi kutató Nobel-díjas tudósunk szellemi örökösének tekinti magát.

"Ne féljetek gondolkodni és nagy problémákon töprengeni, még akkor sem, ha a kérdés túl nagynak látszik saját erőitekhez képest. Az életben, mint a célba lövésnél, magasabbra kell célozni, mint ahogy az ember találni vél. A kutatóknak a kutatás nem a legfontosabb, de az egyetlen fontos dolog" - mutatja Szent-Györgyi Albert 1977-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának küldött levelét Dux László.

A megvalósult álom

Szent-Györgyi Albert

Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Biokémiai IntézeteTóth GáborOrvosi Vegytani Intézetet

- Az egyetem nem csak falak, laboratóriumok, műszerek, könyvek összessége. A benne dolgozó tanárok, tudósok, diákok közössége nélkül terméketlen és üres dísz a város az ország testén - magyarázza Dux László, hogy a Kolozsvárról menekülni kényszerülő, 85 éve a Tisza-parti városba befogadott egyetemre az alapító, Klebelsberg Kunó miért hívta meg Szent-Györgyi Albertet, s a hozzá hasonlóan fiatal, de külföldi tapasztalatokkal is rendelkező tudósokat. Általuk megvalósult az álom: a Tisza-parton megszületett a magyar Göttinga. S a tudomány itteni fellegvárában, újabban az egyetemhez kapcsolódó új tudásközpontokban, vagy éppen az akadémiai kutatóhelyeken, illetve a Szent-Györgyi-tanítvány Straub F. Brunó által alapított Szegedi Biológiai Központban nemzetközi figyelemre is érdemes munka folyik.