Véget ért a Magyar Tudomány Ünnepe

November 30-án Csányi Vilmos etológus Evolúció: modell vagy metafora? című előadásával végéhez ért a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat.

Véget ért

Lamarck

Egy jóval későbbi elképzelés Maynard Smith-é (1969), aki bevezette az evolúcióról szóló értekezésbe az adaptáció fogalmát, ami a környezethez való alkalmazkodást jelenti. Maynard Smith szerint ez az evolúció legfőbb mozgatórugója. Ma erre inkább azt mondjuk, hogy a környezet legfeljebb csak változásra indukálja a fajokat. Az anyagnak ugyanis megvan az az inherens tulajdonsága, hogy részt vegyen az evolúcióban, és ehhez nincs szüksége a környezetre.

A diskurzus nagy kérdése az is, mit nevezhetünk az evolúció alanyának. Az egyedet? A fajt? Vagy magát a bioszférát? Utóbbi a XX. század derekán állt egy irányzat középpontjában, mely azt mondta, hogy a bioszféra mint 30-40 millió fajból álló rendszer lehet az evolúció alanya.

További kérdés, mikor indult el és milyen irányba halad az evolúció? És vajon lesz-e vége? Lehettek-e például a Föld létrejötte után kialakuló ősleves protosejtjei az evolúció alanyai? Mai ismereteink szerint nem, hiszen nem volt individualitásuk, sőt ma már azt is mondjuk, hogy az evolúció iránya éppen az individualitás egyre magasabb foka.

Az elhangzottak alapján nem meglepő, hogy manapság Spencer evolúció-definíciója a leginkább elismert: "Az evolúció az anyag inherens tulajdonsága, mely anyagi rendszerekben fejeződik ki és egyre komplexebb formák felé halad."

Az előadás konklúziójában Csányi professzor elismerte: az evolúció még mindig nem alkot teljes rendszert, de a tudósok gőzerővel dolgoznak azon, hogy minden nyitva maradt kérdésre megtalálják a választ.

Az előadás után ismét Pléh Csaba lépett a pulpitusra és hivatalosan is lezárta a Magyar Tudomány Ünnepét.