Glenn Gibson, a brit Readingi Egyetem táplálkozástani mikrobiológia-professzora más megoldást keres. Több mesterséges modellt épített laboratóriumában az emberi emésztőtraktusról: az edényekből, csövekből, keverőalkalmatosságokból és érzékelőkből álló tarka összevisszaság a gyomrot, a vékony- és vastagbelet utánozza, belsejében enzimek, savak hatnak, valamint nagy mennyiségű baktérium működik. A rendszerek arra szolgálnak, hogy teszteljék velük a táplálék összetevőinek emésztését, a rosszindulatú csírák viselkedését, vagy újfajta gyógyszerek lebontását.
Campylobacter-baktériumok |
John Hunter, a cambridge-i Addenbrooke's Kórház gasztroenterológusa szerint ilyenkor alakulnak ki krónikus emésztőrendszeri panaszok. Az említett eredmények fényében a táplálkozástudományi szakemberek a londoni konferencián egyetértettek abban, hogy a probiotikus tejsavbaktériumok kedvező hatást gyakorolnak az emberi bélrendszer mikroflórájára. Hatásukat már számos megbetegedéssel kapcsolatban vizsgálták eddig is a Crohn-betegségtől kezdve a különféle allergiákon keresztül az autizmusig, változó sikerrel. Thomas MacDonald, a londoni Queen Mary Egyetem szakembere szerint viszont egyelőre feltáratlan, hogy a probiotikus baktériumok jót tesznek-e egészségünknek, annyi viszont bizonyos, hogy bizonyos betegeken sok esetben segítenek. Erre mindeddig nem sikerült meggyőző statisztikai bizonyítékot szerezni, a jelek azonban egyre szaporodnak. Talán Gibson mesterséges bélrendszere lesz a megoldás?
forrás: Die Welt