Valóban léteztek hobbitok?

Vágólapra másolva!
Egy indonéziai szigeten talált, kisméretű emberi csontvázlelet alapján arra következtetnek a tudósok, hogy emberi "hobbitok" éltek ott valaha.
Vágólapra másolva!
Valóban léteztek hobbitok?http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/6311619.stmA cikk eredeti változata (angol)

Lassan már három éve, hogy 2004-ben igazi világszenzációként jelentették be: hobbitok maradványait találták meg egy dél-ázsiai szigeten. A tudósok némelyike szkeptikusan viszonyult a bejelentéshez. Szerintük egy kistermetű modern ember csontjaira bukkantak, aki egy agyi rendellenességben, ún. mikrokefál betegségben, magyarul kisfejűségben szenvedett. Ezt a megállapítást veti el egy frissen publikált tanulmány, amelyben az indonéz leleteket összevetik az ebben a betegségben szenvedők leleteivel.

A mikrokefál betegség ritka patologikus állapot, mely az embereknél az agyméret csökkenésével és a kognitív képességek gyöngülésével jár. Dean Falk, a nemrég megjelent tanulmány szerzője, a Florida State University oktatója és kollégái szerint az Indonéziában talált leletek egy új emberfaj maradványai. Szerintük a Homo floresiensis csontjairól cikkezett a világsajtó évekkel ezelőtt. Tanulmányuk a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban látott napvilágot.

A "hobbit-vita" középpontjában álló leleteket egyébként Liang Bua, egy mészkőfaragó találta meg 2003-ban az indonéziai Flores szigetén. A kutatók később egy majdnem teljes csontvázat találtak, melyet elneveztek LB1-nek. Ezenkívül további nyolc egyed csontjaira bukkantak. A rejtélyes maradványok egykori gazdáit hobbitoknak nevezték el, J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura trilógiájának főszereplőire utalva.

Computermodellezés

A balról látható koponya is normális, csak másként?

A balról látható koponya is normális, csak másként?



Az apró emberek a becslések szerint 12 000 évvel ezelőtt halhattak ki, amikor vulkánkitörés tarolta le ezt a régiót. Az LB1-nek nevezett egyed agymérete közel 400 köbcentiméter volt. Ez nagyjából megegyezik egy csimpánz agyméretével.

Hosszú karok, ferde áll és más primitív jellemzői voltak az olyan egykor élt emberfajoknak, mint például a Homo habilis. Falk professzor elemzésében tíz normális emberi koponyát használt fel, valamint kilenc mikrokefál betegségben szenvedőt, egy törpéét és az ún. hobbitét. Az agy a koponyán belül egy lenyomatot, tükörképet hagy, melynek segítségével az anatómusok könnyen meghatározzák, milyen alakú volt a szerv. Computer segítségével, egy különleges szoftver működtetésével készül el a modell. Ezután statisztikai módszerekkel a különböző agyméretek közötti különbségeket vizsgáljak, végül pedig két csoportba sorolják azokat: mikrokefál, illetve normális méretűbe.

Fejlett eszközök

A kutatás során a törpe agyát a mikrokefál kategóriába sorolták, míg a hobbitét a normálisba annak ellenére, hogy kisméretű volt. Más szempontok alapján a hobbit agya teljesen egyedi, s ennek alapján egy új faj körvonalazódott a laboratóriumban. A régészek az egy méter magas felnőtt nő csontváza közelében tűzrakás maradványait, illetve fejlett eszközöket találtak.

"Az emberek azt gondolták, hogy ilyen csekély agymérettel rendelkező egyed aligha képes eszközkészítésre." - nyilatkozta Falk. A professzor asszony szerint a hobbit agya nem mikrokefál, és a jelenleg a Földünkön élő emberi egyedekétől is jelentősen eltért. Az LB1-en korábban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a frontális agylebeny nagyobb részei és más anatómiai jellemzők alapján képes volt összetettebb kognitív feladatok végrehajtására.

"Az LB1 igen fejlett aggyal rendelkezett. A fejlődés során azonban a mérete nem növekedett, viszont átalakult és újjászerveződött, s ez kétségtelenül izgalmas folyamat." - mondta Dean Falk. Ez a tény éles ellentétben áll az LB1 más, "primitív" jellegzetességeivel.

2006 szeptemberében Teuku Jacob professzor és munkatrásai a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban egy olyan tanulmányt jelentettek meg, melyben azt bizonyítják: a hobbit jellemzői hasonlatosak a jelenleg is élő pigmeusokéhoz vagy a mikrokefál betegségben szenvedőkéhez. Ugyanakkor a Journal of Human Evolution című folyóiratban ausztrál kutatók amellett foglaltak állást, hogy az LB1-et a tudománynak új fajként kell számon tartania.

Forrás: BBC News

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!