Kivételes tudós, kivételes ember

A szegedi ME előadássorozatában ezúttal Marton János tartott előadást a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertről. A Szegedi Egyetem beszámolója.

Szent-Györgyi Albert legnagyobb tudományos felfedezései Szegeden születtek. Itt alapozta meg a legalapvetőbb sejtlégzési mechanizmus, a citrát-kör felderítését, itt azonosította a C vitamint, amit ő nevezett el aszkorbinsavnak, itt fedezte fel, szedte szét és rakta össze működőképesen az izom alapvető molekuláit. Itt szolgált rá az 1937-es orvosi és élettani Nobel-díjra, kiváló szegedi tanítványai segítségével. Az előadást Dr. Marton János, az SZTE Egyetemi Könyvtár címzetes igazgatója tartotta "Szent-Györgyi Albert szegedi évei" címmel.

A címben is szereplő kivételessége abban testesül meg tudósként, hogy ő volt az egyetlen, aki a Nobel-díjat magyar állampolgárként vehette át. Kivételes ember volt, mindig a nagy feladatok vonzották, az úttörés, az ismeretlen kapujának a megnyitása. "Mindig nagy horoggal horgásztam, mert sokkal izgalmasabb nagy halat nem fogni, mint kicsit." - így jellemezte magát a tudósprofesszor. Kutatásainak követése bepillantást enged a tudomány fantasztikusan érdekes működésébe is. Egyetemünk első rektorának (1940-41) életfelfogása, műveltsége, társadalmi nézetei igazi reneszánsz szellemiséget sugároznak.

1928-ban a Szegedi Egyetem professzorságot ajánlott fel Szent-Györgyinek, akinek a tudományos eredményeire már akkor felfigyelt a világ. Ekkor ő egy év haladékot kért, melynek oka kizárólag tudományos érdeklődése volt: végére akart járni ígéretes felfedezésének, a hexuronsav biológiai szerepének.

A C-vitaminnal kapcsolatos szenzációs felfedezések nagy népszerűséget hoztak, sőt komoly financiális haszonnal jártak, ám Szent-Györgyit a kutatás érdekelte, a sikerek nem tették önelégültté, és ez a hozzáállás vezette el a Nobel-díjhoz is. Fontos megemlíteni, hogy rosszul tudjuk, ha azt hisszük, hogy Szent-Györgyi Nobel-díja C-vitamin díj. 1937. október 30-án, a díj értesítése másnapján már ezt nyilatkozta a sajtónak: "A Nobel-díjat nem a C-vitamin kutatásért kaptam, hanem a szervezetben folyó égések kutatásáért. A vitaminkutatás egy része ennek." A díjat éppen az hozta meg neki, hogy az áttörés után otthagyta a C-vitamin témát, és új utat vágott, ami a citrát-körhöz vezetett. Ezután ismét továbblépett. Sokak szerint az izommozgás témában a negyvenes évek első felében elért szegedi eredményei is Nobel-díjat érdemelnének. Szétszedte az izomrostot alapvető molekuláira, azonosította őket, majd a molekulákból ismét elemi rostot szintetizált, és még működésbe is hozta. A díj a politikának esett áldozatul.

Szeged város nagyban hozzájárult Szent-Györgyi tudományos sikereihez. Fő adománya nem a professzorság, nem a díszpolgárság volt (1937. december 1-én), hanem a Nobel-díjhoz vezető utat nyitotta meg a tudósprofesszor előtt városunk azzal, hogy itt lett kutatócsoportja először életében. Szegeden vált lehetővé a társak híján kivitelezhetetlen ötletek és tervek megvalósítása.

Természetesen Szent-Györgyi igyekezte viszonozni Szegednek a tudományos sikerekhez való hozzájárulást. A paprikából való C-vitamin izolálást kimondottan a szegedi fűszerpaprikához kötötte, a város egyik legfontosabb termékéhez. Ehhez hozzá kell fűzni azt, hogy a fűszerpaprikában van C-vitamin, de csak amíg fel nem dolgozzák. A kiszárított, megőrölt paprika C-vitamin tartalma nulla. Mivel a vitamin a zöldség húsában van, a fűszerpaprika nem nagyon alkalmas kinyerési forrásnak. Szent-Györgyi a paradicsompaprikában fedezte fel a vitamint, és abból nyerte ki nagy mennyiségben.

Németh Attila Gergely
Forrás: Szegedi Egyetem