Olvasunk a gondolatainkban

A Népszabadság újságírója Csépe Valéria pszichológussal, az ME előadójával beszélgetett.

Biztos, hogy csak az ember tud olvasni?
- Egészen biztos, mégpedig azért, mert olvasáskor a beszélt nyelv összetevőit rögzítő szimbólumokat használjuk, értelmezzük. Akik nem tudnak beszélni, csak kommunikálni, azaz az állatok, legyenek bármilyen fejlettek is, nem tudnak mihez szimbólumokat rendelni. Az már csak egy "apróság", hogy értelmezhető rajzokat sem készítenek. A beszéd egyébként az ember evolúciójának olyan "terméke", amelyre agyunkat a természet már megszületésünk előtt felkészítette. Felvetődik a kérdés, hogy ugyanígy felruházta-e azokkal a mechanizmusokkal is, amelyekre támaszkodva akár formális oktatás nélkül is megtanulunk olvasni? A mai pszichológia és idegtudomány válasza az, hogy nem, illetve nem teljesen. Egy modern kutatási irány azt keresi, hogy mi jellemzi a tipikusan fejlődő agyat, amely 6-7 éves korra előkészül arra, hogy olvasni fog. Egyre több mérés azt bizonyítja, hogy az olvasó agy legalább kétféle átalakuláson megy át: egyes működései formálódnak, élesednek, mások viszont újonnan szerveződnek. Az újonnan kialakuló funkcióra csak a megfelelő plaszticitással rendelkező emberi agy képes.

Tudjuk, értjük már, hogy miként olvasunk?
- Agykutató pszichológusként harminc éve foglalkozom hallással, nyelvvel, olvasással. Bizonyos években úgy éreztük, leült a szakma, máskor pedig azt, hogy nagyot léptünk előre. Most az utóbbi időszakot éljük. A modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően tudjuk, hogy a beszédhangok és betűk integrációjához miként alakul át az agy, miként fejlődik ki a szóforma felismerő rendszer. Értjük, hogy miért válik szét a hibákat és az értelmet kereső olvasás. Azt is értjük, hogy sokszor miért írunk mást, mint amit szeretnénk. Folyamatosan kutatjuk annak titkait, hogy miként képes az olvasó agy arra, hogy egyszerre dolgozza fel a nagyobb és az apró, finom információkat is. Módszereink segítségével jól látjuk, hogy mely agyi területek működnek olvasáskor, illetve milyen új kapcsolatok alakulnak ki ennek hatására.

Mivel gazdagítottuk mi magyarok ezt a kutatási területet?
- A hallási ingereltérések agyi feldolgozásáról sok újdonságot tudtunk meg és persze publikáltuk is ezeket. Nemzetközileg elismertek azok a munkáink is, amelyek a beszédhangok agyi feldolgozását írták le. Ezek és a magyar nyelv izgalmas sajátosságai sok olyan új kutatási együttműködéshez vezettek, amelyekben a magyar adat a hipotézis próbája. A magyar írásrendszer például az olvasás oldaláról nézve viszonylag egyszerű, a helyesírás felől rátekintve viszont kimondottan bonyolult, tehát aszimmetrikus rendszer. Az agy, a genetika és az olvasásfejlődés összefüggéseit feltáró kutatásainknak ma ez is egyik izgalmas eleme.

Forrás: Népszabadság