A 2001. évi kémiai Nobel-díjat megosztva két amerikai és egy japán kutató kapta a királis szintézisek területén végzett munkájukért. A királis szó a görög cheir szóból származik, melynek jelentése: kéz. A bal kezünk és a jobb kezünk úgy viszonylik egymáshoz, mint kép a tükörképéhez. Az élőlényeket felépítő molekulák túlnyomórészt ilyen szimmetria-tulajdonságokkal rendelkeznek, azaz királisak. Bár a kép és a tükörkép változat mindössze egyetlen tulajdonságban különbözik, a természetben mégis majdnem kizárólag csak az egyik forma fordul elő. Ezért egy gyógyszer biológiai hatása nagymértékben függhet attól, hogy az élő testbe a képet vagy a tükörképet visszük-e be, ez akár élet vagy halál kérdése is lehet.
Amikor mesterségesen állítunk elő valamilyen királis anyagot, akkor a kép és tükörkép pontosan egyforma arányban képződik. A szerves kémia régi célja, hogy olyan előállítási módszereket keressen, amelyek kívánság szerint a képet vagy a tükörképet hozzák létre. Ilyen eljárások alapján ma az ipar már sok milliárd dollár értékben állít elő olyan gyógyszereket, amelyek kizárólag az egyik formát tartalmazzák.
Az előadás helye és időpontja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Épülete (Budapest XI., Magyar tudósok körútja - régi nevén Pázmány Péter sétány - 2.), Kozma László nagyelőadó; 2004. október 18., 19:30