Vonderviszt Ferenc válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

Milyen élettartamúak az említett ember által előállított gépek/szerkezetek? Javíthatóak-e? (Németh András)
Még nincsenek ember által előállított, mesterséges fehérjealapú gépek/szerkezetek. Az élő szervezetekben található molekuláris gépezetek erősen környezetérzékenyek. Általában viszonylag rövid élettartamúak, de ennek rendszerint az az oka, hogy a sejtek belső folyamatai megfelelően szabályozhatók legyenek, ugyanis egy adott gépezetre gyakran csak a sejt életének egy meghatározott időszakában van szükség. Mindez valószínűleg nem azt jelenti, hogy fehérjékből ne lehetne hosszú élettartamú, szélsőséges környezeti viszonyoknak is ellenálló gépezeteket készíteni. Erre utal, hogy a tengerfenéki hőforrásokban élő baktériumokban olyan fehérjegépezetek találhatók, amelyek 100oC felett is kiválóan működnek. Az élő szervezetek fehérjéiket nem javítják, ha valami működésképtelenné vált, egyszerűbb helyette újat csinálni.

Az előadáson elhangzott, hogy a ferritin fehérje módosított változataival más fémionokat (Ni, Au...) is meg lehet kötni oldatokban. Kérdésem, hogy az említett mikrochipes technológián kívül vannak-e más felhasználásra példák, mint például nehézfémionok megkötése szennyvízből, emberi szervezetből, vagy akár arany kinyerése vízből haszonszerzési céllal?! (Balázs)
A fehérjék ipari méretű alkalmazása nehézfémionok megkötésére a jelenleg alkalmazott kémiai módszerekhez képest rendkívül drága technológia lenne. Inkább olyan irányú próbálkozások vannak, hogy a fehérjereceptorok rendkívül specifikus molekulafelismerő képességére alapozva fejlesszünk ki bizonyos nehézfémek kimutatására alkalmas bioszenzorokat. Ezek elsősorban környezetvédelmi célokra, pl. a vízminőség ellenőrzésére lennének használhatóak.

Az előadásban benne volt, hogy az általunk előállított fehérjék sokkal rosszabbak a természetben megtalálhatóknál. Akkor miért szednek a sportolók edzés előtt proteint, magyarul fehérjét, ha 3 pohár tejjel tökéletesebben fehérjéhez juthatnának? (Ballabás Máté)
A sportolók nem mesterséges, hanem természetes eredetű fehérjét (fehérjekoncentrátumot) szednek. Különben az elfogyasztott fehérjék bennünk először aminosavakká bomlanak le, majd szervezetünk azokat hasznosítja újra. A mesterséges fehérjék nem tápértéküket, hanem funkcionális tulajdonságaikat tekintve sokkal rosszabbak a természetben találhatóknál.

A Professzor Úr említette, hogy a fehérjék kristályos állapotokban is megőrzik működőképességüket. Van ennek valami köze a hibernációhoz? Illetve lehet-e összefüggést találni a két dolog között? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Isépy Andor
A hibernáció során nem képződnek fehérjekristályok. A fehérjét körülvevő vizes közeg fagy meg, magába zárva a fehérjemolekulákat, ami általában nem okoz bennük károsodást.

Hány db. kb. 100 nukleotidbol álló DNS-molekula érzékelhető és alakítható elektromos jellé, úgy, hogy a jel megbízható legyen és szekvenciaspecifikus? (Marosits Tibor)
Ügyes trükkökkel, én azt gondolom, hogy mai tudásunk alapján már néhány darab (tíznél kevesebb) 100 nukleotidból álló DNS-molekulaszekvencia specifikusan érzékelhető és megbízhatóan elektromos vagy optikai jellé alakítható.

A génsebészet keretében a saját molekuláinkat megváltoztava létrehozható-e a "tökéletes ember", aki ellenállhat minden külső hatásnak? Hogyan? (Diána)
Valószínűleg az ember tulajdonságai sok tekintetben génsebészetileg javíthatók lennének, de távol állunk attól, hogy ezt tudatos tervezéssel meg tudjuk valósítani. Képesek vagyunk egyedi fehérjék bizonyos tulajdonságait megváltoztatni, de a sejten belül egy fehérje több tucat másikkal áll együttműködésben. Ha megváltoztatjuk a szerkezetét, akkor ezzel általában rontunk a többi fehérjével való együttműködési képességén. Komplex fehérjerendszerek irányított átformálására (javítására) pedig egyelőre nem vagyunk képesek, még csak elképzelések sem nagyon vannak, hogy miként lenne kivitelezhető ez.

Mennyire tőkeigényes - felteszem nagyon - a nanotecnológiai kutatás? Van-e keresnivalója Magyarországnak e területen? (Horváth András)Valóban, a nanotechnológiai kutatás általában erősen tőkeigényes, ugyanakkor rendkívül szerteágazó terület. Mindenképpen van esélyünk olyan részterületeket találni, ahol a jó ötletekre alapozva a mi adottságainkkal is versenyképesek lehetünk. Persze sokat segíthetne, ha Magyarországnak is lenne nemzeti nanotechnológiai terve (ilyen pl. még Romániának is van), vagy ha esetleg növekedne az alapkutatásokra szánt kormányzati támogatás az utóbbi két évben bekövetkezett mintegy 40%-os reálérték-csökkenés helyett.

Milyen szerepe és feladatai lehetnek a nanotechnológiában a jövő villamosmérnökének? Köszönöm. (Mano)
A mikroelektronika már ma is a 100nm alatti mérettartományban dolgozik, bár még nem a nanotechnológia igazi újdonságát jelentő alulról építkezést valósítja meg. Alapkutatási szinten azonban egyre több olyan próbálkozás látható, amelyben pl. fehérjék és nukleinsavak segítségével próbálnak meg létrehozni nanoméretű áramköri elemeket (pl. nanodrótokat). Egy kutató villamosmérnök akár valami ilyesmit is csinálhatna. Egyébként a nanométeres mérettartományban már kvantumos effektusok érvényesülnek, gyökeresen új elveken alapuló áramköri elemek létrehozására nyújtva lehetőséget. Ezzel foglalkozik a kvantumelektronika. A szén nanocsöveket alkalmazó elektronikai eszközök pedig már a tömeggyártás határán állnak.

Tudunk-e, lehet-e élelmiszert előállítani? Mikorra várható hogy ez a technológia kikerül a közéletbe? (Figura)
Nem gondolom, hogy a növényi és állati élelmiszer-előállításnak vetélytársa lehet a közeljövőben a mesterséges fehérje-alapú élelmiszerek előállítása. Gazdaságosságát tekintve semmiképpen sem, de igazi okot sem látok arra, hogy mesterséges élelmiszereket fogyasszunk.

Kedves Előadó! Nem tudtam itt maradni az előadáson, gondolom, nem biztos, hogy szó lesz a következő problémáról: KI A FELELŐS ÖN SZERINT AZÉRT, HA A TALÁLMÁNYOKAT ROSSZ, ROMBOLÓ CÉLRA HASZNÁLJÁK? Illetve mit tud tenni egy tudós, hogy ez ne történhessen meg? Az előző előadásban Ön is mondta, hogy a technológiai fejlettség nem jelent okvetlenül erkölcsi fölényt is. Mi most egy erősen manipulációra épülő társadalomban élünk. (Szinte az egész világ, de a "művelt Nyugat" mindenképp.) A nanotechnológia "kiteljesíthetné ezt még jobban - egy észrevehetetlen implantátum, és nincs többé gond azzal, hogy az emberek milyen mosóport vagy milyen vezetőt választanak. Az iskolai oktatás manipulált. A média, a reklámok manipulálnak, de még tudjuk, hogy ez a helyzet. Hogyan tud Ön, az önök kutatócsoportja valamit tenni, hogy a gyógyításból ne legyen 100%-os manipuláció? (Olvassa el a szombati Népszabadság mellékletéből a Boldogságpirula című írást.) És gondolja át, hogy MATERIALISTA szempontból (is) gyilkosság az abortusz. És - legyen erős - az ember nem azonos a testével. A lélek maga a STATIKUM, kiterjedés, azaz tömeg és hullámhossz nélkül. Az akadémiák tudósai semmit sem tudnak a természetéről. (Én egy olyan atomfizika-szakértő írásait, előadásait fordítom, aki az egzakt tudomány eszközeivel térképezte fel az ember valódi természetét. Ugyanis az ember nem egy "másik állatfaj", nem pusztán egy test. Képes teremteni. (És minden egyes ember emlékezete messzebbre nyílik vissza, mint 4 milliárd év. Csak kevesen mernek emlékezni, mert nagyon sok teremtés inkább ellen-teremtés, azaz pusztítás volt.) Nos, nem akarom megingatni teljesen a világlátását, de tegye fel a kérdést : Mi az ember? Mi a gondolat? Tényleg leírható-e csupán fizikai és kémiai jelenségként? Egyetlen "szakirodalom", amire utalnék: Petőfi: Halhatatlan lélek. És kérem, érezzen felelősséget a jövő iránt. Tisztelettel Rédei Éva
Szinte minden új ismeretet, felfedezést lehet jó és rossz célra használni. Én azt gondolom, hogy a társadalmi nyilvánosságnak óriási szerepe van, hogy ne lehessen visszaélni a tudással. A tudós felelőssége kettős: egyrészt nem szabad segédkeznie az ismereteket romboló célú felhasználásában, másrészt nyíltan a közvélemény elé kell tárnia a megszerzett tudás lehetséges veszélyeit.