A Fizika Éve Szegeden
Csiszár Imre 1996-ban Szegeden szerezte matematika-fizika szakos középiskolai tanári diplomáját. 2000 óta a Ságvári Endre Gimnázium oktatója. A Fizika Nemzetközi Éve szegedi rendezvényeinek programkoordinátora. |
Kiknek szólnak elsősorban ezek az előadások?
- Az előadássorozat ismeretterjesztő jellegű, tehát a "célközönségünk" a fizikához nem kifejezetten kötődő hallgatóság, kezdve a középiskolás diákoktól az egyetemistákon keresztül a hétköznapi emberekig.
Az átlagember vagy a fizika iránt nem elkötelezett diákok számára hogyan lehet érdekessé tenni ezt a stúdiumot?
- Az egész programsorozat célja, hogy az átlagemberekhez közelebb vigye a fizikát, s hogy megláthassák, hogy a fizika nem annyira bonyolult, mint amennyire első ránézésre gondolják. Ezért szervezünk látványos kísérleti bemutatókat a város különböző pontjain, köztük nem egészen megszokott helyszíneken, például bevásárlóközpontoknál, pályaudvarokon, utcákon, tereken, parkolókban. Szabadtéri fizikanapokat is tervezünk, ahol érdekes kísérleteket mutatunk be az érdeklődőknek, illetve rövid előadásokat is tartunk, hogy az utca embere is megismerkedhessen bizonyos fizikai jelenségekkel (például a villámok, a szivárvány, vagy a délibáb fizikájával, de modelleket láthatnak az orvosi diagnosztikai eszközök működésének megértésére). Igyekszünk elmagyarázni a minket körülvevő eszközök működését, mint amilyen a mikrohullámú sütő, a mobiltelefon, vagy a CD-lejátszó.Terveink szerint egyébként a környező kisebb településeket, falvakat "roadshow" keretében járnánk körbe: egy kísérleti eszközökkel felszerelt busz segítségével az itt élőknek is elhozzuk a Fizika Éve hangulatát.
A Fizika Évének szegedi rendezvényeit bemutató honlapon a fentiek mellett pályázati lehetőségeket is kínálnak a tanulóknak.
- Igyekeztünk a pályázatok széles skáláját kínálni a diákoknak, hogy mindenki találhasson az érdeklődési körének megfelelőt. Lesz karikatúrapályázat, poszterpályázat a fizika emberiséget segítő vívmányairól, tudományos pályázat valamely fizikai jelenségről, vagy konstrukciós verseny, ahol három érdekes közlekedési eszközt kell tervezni és gyártani a résztvevőknek.
A fizika határvidékein
Úgy tűnhet, hogy a humán tárgyak körében egyszerűbb az átjárás. Ha például művészettörténet órán a barokk stílusról tanulunk, akkor magyar órán szóba kerülhet Pázmány vagy Tasso, énekórán pedig Purcell operái. A fizika esetében vannak-e hasonló átjárási lehetőségek, melyek ráadásul vonzóbbá is tehetik a tantárgyat az érdeklődő diákok számára?
- Konkrét történelmi példát említenék, mely kitűnően rámutat erre a lehetőségre. Több olyan csatáról tudunk, melynek kimenetelét egy fizikai jelenség döntően befolyásolta. A 18. században két olyan csatát is följegyeztek (1705-ben Savoyai Jenő, 1775-ben Nagy Frigyes), ahol a felmentő sereg nem érkezett meg a csata helyszínére, mert bár egészen közel jártak hozzá, nem hallották az ágyúzást. Ennek oka a hang terjedésében keresendő, az ti. összefügg a levegő hőmérsékletével. Bizonyos körülmények esetén a hang úgy terjed a levegőben, hogy a felsőbb légrétegek felé eltérül. Sorolhatnék akár irodalmi példákat is arról, hogy versekben, novellákban, regényekben hogyan jelenik meg a fizika. Nagyon fontos más tantárgyakhoz kapcsolni a fizikát, rámutatni, hogy mennyi helyen van jelen életünkben. Ezáltal már a középiskolában felismerhetik a diákok azt, hogy a tudományágak nem különülnek el mereven egymástól, s a környező valóságot a lehető legtöbb oldalról és szempontból meg kell próbálnunk megérteni.
Szatmári Károllyal készített interjúnkból kiderül, hogy a sci-fi és a fizika között elképzelhető ilyen kapcsolat. Volt már erre példa az ön tanári pályafutása során?
- Egyik diákom egy sci-fivel foglalkozó internetes portál fejlesztője volt, és megkért az ott leírtak "lektorálására", vagyis arra, hogy válasszam el egymástól a tudományhoz és a fantasztikumhoz sorolható elemeket.