"Ahhoz, hogy valamire rácsodálkozzunk, bizonyos alapismeretekkel rendelkeznünk kell"

Beszélgetés Csiszár Imre középiskolai tanárral a Fizika Évéről, a mobiltelefonokról és a Foucault-ingáról.

A tanulhatóbb fizikáért

Szabó professzor előadásából egyértelműnek tűnik a fizika interaktívvá és interdiszciplinárissá tételének jelentősége. A jelenlegi általános- és középiskolai tananyag mennyiben ad erre lehetőséget?
- Ebben a kérdésben döntő a tanár felelőssége: jómagam még sosem éreztem úgy, hogy a tananyagban foglaltak miatt ne tudnám megtanítani azt a gyerekeknek, amit én fontosnak és szükségesnek gondolok. Más kérdés, hogy a fizika óraszáma az elmúlt időben nagyjából az eddigi mennyiség kétharmadára csökkent, ami éppen az ilyen irányú tevékenységünket gátolja. Ahhoz, hogy valamire rácsodálkozzunk, bizonyos alapismeretekkel rendelkeznünk kell. A hétköznapi élet fizikájára és a más tudományterületekkel való kapcsolatok bemutatására igen kevés idő jut.

Öveges professzor kísérletei máig legendásak

Többen felvetették már a kísérletező órák visszaállításának szükségességét. Valóban visszaállításról lenne szó: elég felidézni Öveges professzor kísérleteit, melyeken generációk nőttek fel, vagy éppen Antal Imre és Sas Elemér tanár úr tévéműsorát.
- Talán igaz, hogy csökkent a kísérletező fizikatanárok száma, de biztos vagyok abban, hogy kollégáim döntő többsége igyekszik az óraszám és a tárgyi feltételek adta lehetőségeket kihasználni. Azokban az osztályokban, ahol maradt a magas óraszám fizikából, vannak kötelező laboratóriumi gyakorlatok. Így ezek a tanulók hétről hétre, testközelből találkoznak különböző kísérletekkel és jelenségekkel. Az egyik osztály fizika orientációjú, az általános természettudományos orientációjú csoportban pedig háromhetes ciklusokban váltakozik a fizika, a kémia és a biológia laboratóriumi gyakorlat. A három szaktanár folyamatos konzultációja mellett tantermen kívüli programok szervezését is vállaljuk számukra, ezek egyike volt Foucault híres kísérletének rekonstrukciója. A szegedi Dómban két éve néhány diákommal megismételtük a több mint másfél évszázaddal korábbi ingakísérletet, mellyel azt lehet igazolni, hogy a Föld forog. Azóta összesen öt alkalommal tartottunk bemutatót, melyet már több mint két ezer ember látott. Ennek a folyamatnak teljes mértékben részesei voltak a diákok: a szakirodalom feltárása után a kísérlet megtervezése, az eszközök beszerzése és a kivitelezés következett. Az egyéb orientációjú osztályokban csak demonstrációs kísérletekre van lehetőség. A szegedi Ságvári Endre Gimnázium abban a szerencsés helyzetben van, hogy rendelkezésére állnak a megfelelő tárgyi és anyagi feltételek. További döntő tényező, hogy az iskola vezetése is támogat minket a szertár fejlesztésében. Sajnos vannak iskolák, ahol nincsenek ilyen jó helyzetben a kollégák, azt hiszem nekik időnként sokkal nehezebb - tárgyi feltételek hiánya és mérsékelt tanulói érdeklődés mellett - lelkesen tanítani a fizikát. Minden elismerésem az övék.

Foucault a 18. században ingája segítségével igazolta, hogy mozog a Föld

Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek a szegedi Ságvárisok? Fizikaversenyekre és egyetemi, főiskolai felvételikre gondolok elsősorban.
- A versenyek teljes palettáján jelen van az iskola. Eredményeinket jól mutatja, hogy az elmúlt évben az ötfős diákolimpiai válogatott póttagja az iskolánkból került ki. Ami a továbbtanulást illeti, a diákok két csoportját kell megkülönböztetnünk. Az elsőnél a fizika segédtudományként, felvételi tárgyként szerepel, így van ez az orvosi egyetemre, programozó matematikus, informatikus és más szakokra jelentkezőknél. A másik csoport kifejezetten a fizika iránt érdeklődik: ők a műszaki illetve fizikusi pályák irányába orientálódnak. Örömmel mondhatom, hogy iskolánkból számos diák választja ezeket a pályákat.
Mivel a jóléti társadalmak alapja a műszaki fejlődés, ez biztos kenyérkereseti lehetőséget is jelent. Mi történne, ha nem lennének olyan mérnökök, akik kitalálják, hogyan lehet egyre kisebb mobiltelefonokat készíteni, vagy a fekete-fehér kijelzőt színessé alakítani, hogyan lehet növelni a lefedettséget és javítani a hang minőségét? A mi felsőoktatásunkban a műszaki és természettudományos szakemberek száma csupán harmada a Nyugat-Európában hasonló iskolákból kikerülőkének. Ezen haladéktalanul változtatni kell, ez senki számára nem lehet kérdés.

Egy 2003-as hazai felmérés szerint a szülők és a diákok által felállított tantárgyi rangsorban a fizika egyaránt a sor végén kullog. Érzékelhető-e mindez az ön iskolájában, illetve hosszú távon hogyan lehetne ezen változtatni?
- A fizika általános megítélése igen összetett kérdés, de a tanárok felelőssége megkerülhetetlen. Fontos, hogy ne próbáljuk ugyanazt az anyagot megtanítani, illetve ugyanolyan követelményszintet felállítani egy fizika orientációjú osztályban, mint egy humán beállítottságú csoportban, ahol nemcsak a gyerekek érdeklődése, de az óraszám is eltérő. A fizikus osztályban az első órán, amikor bekapcsoltam a projektort, rögtön többen jelentkeztek, hogy megtudják, miért trapéz alakú a kép a vetítővásznon. Ez a kérdés humán osztályban még nem vetődött fel, az ő érdeklődésüket másképp kell felkelteni: ők fogékonyabbak a tudománytörténeti érdekességekre. Így a jelenlegi kilencedikes humán osztályban az ókori folyómenti társadalmak természettudományos műveltségéről lehetett házidolgozatot készíteni, amit lelkesen meg is tettek.

Más tárgyak esetében a számítógép alternatíva lehet az oktatásban. Igaz-e ez a fizika esetében?
- Nem hunyhatunk szemet az Internet nyújtotta lehetőségek fölött. Egyrészt jelentős mértékben megkönnyíti a vonatkozó szakirodalom felkutatását. Másrészt publikálási lehetőség a tanulóknak: saját honlapomon is olvasható néhány diákjaim által készített dolgozat. Én személy szerint jobban szeretem az élő kísérletet a számítógépes szimulációval szemben, de a kettő természetesen nem zárja ki egymást. Például a hullámok interferenciájáról szóló tananyagnál egy hullámkádban "élőben" tudunk szemléltetni, de mellette számítógépen is bemutatom ezt az effektust. A számítógép által mutatott animáció a gyanakvóbb diákokat nem győzi meg, a kísérlet viszont esetleg a hátsó padokban ülőket köti le kevésbé. A két módszer együtt azonban igen hatásos. Azt gondolom tanárként éppen az a feladatunk, hogy minél több olyan eszközt vonjunk be a tanításba, ami segítheti tanítványainkat a körülöttünk lévő csodálatos világ teljesebb megértésében.