A megzavart köröktől a pisai ferdetoronyig

Ismeretterjesztő fizikatörténeti előadás a Szegedi Tudományegyetemen

A Fizika Éve Szegeden

Szegeden 2005-ben egész évben ünneplik a fizikát és a fizikusokat. A program gerincét képezi az a kéthetente jelentkező ismeretterjesztő előadássorozat, melynek első előadását február 7-én hallgathatták meg az érdeklődők. A Szegedi Tudományegyetem közelmúltban átadott, csupa üveg, csupa acél könyvtárépületének egyik nagyelőadója ad otthont a hatvan perces előadásoknak, melyek során rangos tudósok kalauzolják végig a fizika történetén az érdeklődőket - az ókortól egészen a 20. századi fizika felfedezéseiig. A sorozat tematikája elérhető a Fizika Évének szegedi rendezvényeit ismertető honlapon, s az előadások szövege és videóváltozata is letölthető lesz onnan.

Ringler András az ókor fizikájáról beszélt

Az előadó zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel

A szegedi programokat az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád Megyei Csoportja rendezi. A szervezők nevében Csiszár Imre középiskolai tanár köszöntötte a nagyszámú jelenlévőt, majd átadta a szót az első előadónak. Ringler András röviden szólt a Fizika Évéről, majd a fizikáról mint minden stúdium vezércsillagáról beszélt. Mielőtt rátért volna az ókori népek természettudományos illetve fizikai ismereteinek taglalására, megpróbálta megválaszolni a kérdést: mikortól létezik a fizika? Az általánosan elfogadott válasz szerint amióta mérés létezik, vagyis mióta a mérendő mennyiséget összehasonlítják az egységgel, azóta beszélhetünk fizikáról is.

Dr. Ringler András 1969-ben matematika-fizika tanári oklevelet szerzett Szegeden, 1992-ben doktorált fizikából, 1994-ben lett a biológiai tudományok kandidátusa. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizika Oktatási Csoportjának a vezetője. Az elmúlt évtizedben több mint 100 oktatófilm rendezésében és elkészítésében vett részt.

Ringler András érintőleg beszélt a keleti népek korai tudományosságáról. Így például megtudhattuk, hogy Mezopotámiából származik a napok 24 órára, az órák 60 percre, illetve a percek 60 másodpercre való felosztása. Az arabok nemcsak mint a görög kultúra közvetítői, de mint önálló tudományos eredmények megalkotói is jeleskedtek. Kultúrájuk nyitottságát és fejlettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az egykori Hispania területén alapított egyetemeik, de tőlük származnak például az algebra és az algoritmus szavaink is. Ha Ázsia távolabbi tájai és népei felé tekintünk, mindenekelőtt Kínáról és Indiáról kell szót ejtenünk. A kínaiakhoz számos más eredmény mellett az iránytű véletlenszerű feltalálása fűződik. Ringler András elmondta, hogy a sírok kedvező helyét az alábbi módon találták meg: egy a miénktől eltérő módon kiegyensúlyozott kanalat megpörgettek egy szent tálon, majd a megfelelő ábrák iránymutatásának figyelembe vételével döntöttek. A kanalakat értékes kövekből készítettek, például jadéból vagy magnetitből. Ez utóbbinál vették észre, hogy mindegyik forgatásnál észak-déli irányba áll be. A hinduk már korán eljutottak a kör területének - ekkor még pontatlan - képletéhez. Nekik köszönhetjük továbbá a tízes számrendszert, a helyi érték fogalmát és a nullának mint számjegynek a bevezetését is.