Higgyünk a befektetésünkben

Interjú Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde elnökével 

A GKI Gazdaságkutató Rt. január végén megjelentetett felméréséből kiderül, hogy Magyarországon a megtakarítások szerkezete eltér a Nyugaton megszokottól. Ön szerint mi lehet ennek az oka? Vagy kérdezhetem úgyis, hogy miért tőzsdéznek olyan kevesen hazánkban?

Alapjában véve a pénzügyi ismeretek alacsony szinten állnak a lakosság körében. A tőzsdézés egy angolszász országokból származó pénzügyi tevékenység, és itt, Közép-Kelet- Európában - és ezen belül Magyarországon - ennek kultúrája még nem terjedt el eléggé. Vannak előítéletek az értékpapírpiaccal, ezen belül a brókerekkel és a részvényekkel szemben melynek, ami az ismeretek hiánya miatt alakult ki. Vannak tévhitek a tőzsdével kapcsolatban, melyet gyakran politikai oldalról is táplálnak. Ezeket az ellenérzéseket és tévhiteket kellene feloldanunk. Nemrég indított szemléletformáló kampányunk egyik célja, hogy az emberek ne úgy képzeljék el a tőzsdét, mint valami elit kaszinót, ahol csak veszíteni lehet, hanem úgy gondoljanak rá, mint olyan intézményre, mely a magyar lakosság megtakarításának legjobb helye lehet, ahol magyar vállalatok tőkéjéhez tudnak hozzájutni.

Ez azt jelenti, hogy reklámozni kell a tőzsdét?
Így van. Egy aktív, szemléletformáló kampány elengedhetetlen része annak, hogy változzon ez a mentalitás, és hogy az emberek meghatározó alternatívaként tekintsenek a tőzsdére, és mikor azon gondolkodnak, mit tegyenek a pénzükkel, ne pusztán a párna vagy a bankszámla jusson eszükbe.

Milyen egy átlagos tőzsdéző Magyarországon, illetve egy tőlünk nyugatabbra eső országban, mondjuk Angliában?

Az első tőzsde Antwerpenben nyílt 1460-ban

Számszerűsíteni azért lehet, hogy a lakosság hány százaléka tőzsdézik itthon és az Egyesült Államokban?
Míg az amerikai részvények negyven százaléka a lakosság kezében van, itt Magyarországon csupán 4,3 százaléka. Ma hazánkban a lakossági megtakarítások 1,2 százaléka van részvényekben, és mivel tudjuk, hogy a lakosság eközben eladósodott, kiszámolhatjuk, milyen töredékösszegről van szó. Innen szép nyerni.

Mennyire gazdagok a tőzsdézők? Szükség van-e anyagi biztonságra, hogy valaki belevágjon?
Ezt nem lehet így meghatározni. Vannak az egészen kis részvényesek, például azok, akik még kárpótlási jegyből cseréltek részvényre, és beszélhetünk azokról a nagy cápákról, akik nem is feltétlenül a tőzsdén vásárolnak, hanem az annál kockázatosabb, de izgalmasabb részvényekbe kóstolgatnak, melyek a tőzsdén kívüli cégekre jellemzőek. Az igazi nagy volumenek ott cserélnek gazdát, ott vannak jelentős tranzakciók. Nem lehet általánosságban megmondani, milyen anyagi helyzetű emberek vannak a tőzsdén - nincs is erről kimutatásunk.