TDK: a többlettudás az élethez segít

Interjú Szendrő Péterrel, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökével.

Idén hányan jelentkeztek Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, és mit mutat ez a szám, ha összevetjük az utóbbi évek hasonló adataival?

- Az utóbbi időben három egymást követő konferencia adatait szoktunk egybevetni, hogy valós trendeket tudjunk kimutatni, ez alapján növekszik a jelentkezők száma. 2001-ben valamivel több, mint háromezer, 2003-ban 3500, míg 2005-ben majdnem 3600 nevezést küldtek be. Mint tudjuk, ez nem azt jelenti, hogy 3600 pályázó van, hiszen a pályamunkákat sok esetben közösen készítik, publikálják. Mivel körülbelül 360-380 ezer diák tanul elsődiplomásként a magyar nappali és levelező felsőoktatásban, azt lehet mondani, hogy egy százalékuk részt vesz ezen a tudományos megmérettetésen. Ha csak a nappali tagozatosokat vesszük számba, azt látjuk, hogy két százalékuk küld be pályamunkát. És minthogy egy-egy országos nevezésre három vagy négy helyi, intézményi jelentkező jut, így azt mondhatjuk, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) 15 ezer diákot mozgat meg az országban. Ez a nappali tagozatos hallgatók tíz százalékát jelenti, ami teljesen elfogadható adat, hiszen a tudományos diákköri (TDK) tevékenység csak a legtehetségesebbek és legszorgalmasabbak kiváltsága. A nevezések számának növekedése persze nem olyan látványos, mint a felsőoktatásban továbbtanulók számnövekedése, de ez egyben azt is jelenti, hogy állandó érték- és tudományorientált munka folyik az egyes intézményekben.

Szekció	Nevezések száma 2001-ben	Nevezések száma 2002-ben	Nevezések száma 2003-ban
Agrártudományi	300	321	293
Állam- és Jogtudományi	258	258	292
Biológia	190	218	277
Fizika, Földtudományok és Matematika	242	242	229
Hadtudományi	107	108	117
Humán Tudományi	385	390	404
Informatika Tudományi	97	116	115
Kémiai és Vegyipari	203	156	166
Közgazdaságtudományi	261	357	375
Műszaki Tudományi	253	251	267
Művészeti és Művészettudományi	-	151	178
Orvostudományi	144	163	170
Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi	217	251	186
Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai	83	120	107
Társadalomtudományi	262	337	320
Testnevelés és Sporttudományi	63	64	73
Összesen	3065	3503	3569

Szendrő Péter

A szekciók "népszerűsége" szempontjából van változás? Melyik a "slágerszekció"?

Mi a szerepe a TDK-nak a felsőoktatásban?
- A TDK azért jelentős a felsőoktatásban, mert ez az elitképzés. Aki a konferencián jól szerepel, az a tanulmányait is jól végzi. Ezen felül nagyon szoros a korreláció a rendszerváltás utáni tudományos képzésbe való bejutás és a tudományos diákköri munka között. Nevesül a doktori iskolások, a doktoranduszok 80-90 százaléka diákkörös. Az elitképzést ma a doktoriskolai rendszer és a TDK viszi a vállán. Ennek most nagy a rangja, mert a diáknak, tanárnak, de az iskolának is egyaránt fontos, hogy az elitképzéssel foglalkozzon. A tanár esetében például saját tudományos előmenetele szempontjából is fontos, hogy minél több sikeres TDK-s diákja legyen. Ez egy komoly késztetés számukra.

Mennyire szükséges TDK-n szerepelni, ha valaki tudományos pályára készül?
- Erre válaszolva megkülönböztethetünk tartalmi és formai indokokat. A tartalmi az, hogy a hallgató már a felsőoktatásban eltöltött évek alatt megtanul kutatni, előadni, publikálni és már tudományos eredményei is vannak. Ha ehhez hozzájön a három évig tartó doktori stúdium, majd a következő egy-három évben végzett kutatások eredményei és a publikációk, akkor sikerül pár éven belül megszerezni a doktori fokozatot - ez nem lehet kétséges. A dolog formai része, hogy a doktori felvételi eljárásnál nagyon sok, értékes pontot jelent a hallgatónak. Magyarán, a doktori iskolába bejutni TDK-szereplés nélkül szinte lehetetlen.