Magyar tudósok és az atombomba

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye a november 8-i szimpózium a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, melynek címe: A fasizmus felett aratott győzelem, valamint az atombomba megalkotásának 60. évfordulója és a magyar tudósok ebben játszott szerepe.

2005 augusztusában volt ötven éve, hogy az amerikai hadsereg ledobta az első atombombát Hirosimára, mellyel befejeződött a második világháború és új világtörténelmi korszak indult el.

Los Alamosnak örökre helye lesz a tudomány történetében. A fizika akkor élő legnagyobbjait gyűjtötték össze egy tudományos feladat sürgős megoldására, s nem rajtuk múlt, hogy ennek sikeres végrehajtása nyomán minden addiginál nagyobb veszély zúdult a világra. 1945. július 16-án robbantották fel az első kísérleti atombombát az új-mexikói Alamogordo sivatagban, 330 km-re Los Alamostól.

Németország veresége (1945. május) után Szilárd Leó és chicagói munkatársainak egy csoportja azt javasolta, hogy az atombombát csak akkor vessék be Japán ellen, ha előbb a japánokat egy bemutató demonstrációval figyelmeztetik.

Nem így történt.

Marx György

Az öt "klasszikus" marslakó Kármán Tódor, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János és Teller Ede volt. Az antiszemitizmus és a kilátástalanság miatt hagyták el szülőföldjüket, és mentek Németországba. A demokratikus Németország Weimari Köztársasága egy ideig új otthont és fordulópontot jelentett számukra, mert ott találkoztak a világ tudományos élvonalával és ott lettek ennek az élvonalnak tevékeny és elismert tagjai. A nemzeti szocializmus uralomra jutásával azonban el kellett hagyniuk Németországot is, és végül az Egyesült Államokban kötöttek ki.

Kármán Tódor

Kármán Tódor

Kármán Tódort a náci kormány is hívta, menjen vissza Németországba, de ő visszautasította. Amikor az USA 1941-ben belépett a világháborúba, az amerikai légierő teljességgel felkészületlen volt a korszerű hadviselésre. Óriási segítséget nyújtott sok ezer repülőgép megkonstruálásában, elkészítésében és gyors hadrendbe állításában, Roosevelt elnök legnagyobb megelégedésére. A légierő a fejlesztéseket a mai napig Kármán Tódornak tulajdonítja.

Szilárd Leó

Szilárd LeóTeller EdévelAlbert Einsteint

A maghasadást még Otto Hahn és kollégái Berlinben fedezték fel 1938 végén. Ez a felfedezés volt a hiányzó láncszem Szilárd Leó korábbi felismerésében, amely szerint a nukleáris láncreakció lehetséges, ha találnak egy olyan elemet, amelynek atomjai több neutront hoznak létre, mint amennyit befogadnak. Hahn és munkatársai felfedezése nyomán ismertté vált, hogy az urán szolgálhat ilyen anyagként. Szilárd Leó jó kapcsolatokat ápolt Einsteinnel, mikor még fiatal tudósként Berlinben dolgozott. Egy tudományos cikke felkeltette Einstein érdeklődését, együtt fejlesztettek ki, és szabadalmaztattak egy új típusú hűtőgépet. 1939-ben, amikor az Egyesült Államokban beszámoltak a maghasadásról, Szilárd amellett állt ki, hogy katonai célokra fejlesszenek ki atomreaktorokat és nukleáris robbanóanyagot. A fejlesztés mellett felhozott érveit sok éven át hangoztatta.

Az első sikeres kísérleteket követően a további munkát már Los Alamosban, katonai ellenőrzés mellett a legnagyobb titoktartással folytatták. A Los Alamos-i tábor 1943. március 15-én nyílt meg Oppenheimer vezetésével, valamint a tudósok és technikusok megérkezésével.

Wigner Jenő

SzilárdJapán

Wigner Jenő tervezte meg az első magreaktort, így az atomenergia forrása az ő eszméiből származik. Wigner Jenő is Berlinben dolgozott a harmincas évek végén. Legjelentősebb eredeti elméleti munkája a szimmetriának a modern kvantummechanikában játszott szerepéhez fűződik. Az atommag fizikáját is ugyanezzel a módszerrel közelítette meg. Segített Szilárd Leónak, amikor az elkezdte magenergia-kutatási munkáját. Később az atomreaktorok felé fordult a figyelme, és a háború végén ő volt a legjelentősebb munkatárs, aki ezt a munkát Oak Ridge-ben folytatta.

Neumann János

Neumann Jánost a kor legnagyobb matematikai feltalálójának nevezte Teller Ede. A mai technikai fejlődéshez nagy hozzájárulása volt olyan számítógépek kifejlesztése, amelyek sok szempontból az emberi agy problémamegoldó munkáját utánozzák.

Amikor Neumann János megérkezett Los Alamosba, még sok megoldatlan problémával küzdöttek a fejlesztők, melyek mindegyikén úrrá kellett lenniük, hogy sikeresen elkészíthessék a plutóniumbombát. Egy plutónium izotóp spontán maghasadás során neutronokat bocsát ki, elegendő mennyiségben ahhoz, hogy megfelelő összeállításban berobbantson bármilyen bombát. A megoldáshoz az implózió (láncreakciót előidéző robbantás) tűnt a legígéretesebb módszernek. Ennek biztonságos és gyors végrehajtásához volt szükség Neumann nagy erejű robbanószerekről szerzett ismereteire. Emellett sok gyakorlati segítséget nyújtott fizikai és mérnöki problémák megoldásához, ami széles körben szilárdította meg a hírnevét és azt a meggyőződést, hogy érdemes hozzá fordulni.

Teller Ede

Teller Edét
Robert Oppenheimer