Az utóbbi néhány év különböző művészeti diskurzusaiban gyakran felvetődik a kérdés: mennyire meghatározó egy mű szempontjából, hogy írójának milyen a biológiai neme? Vajon a különböző művészeti ágak struktúrájában megjelenik-e a biológiai nem? Esetleg az előző kérdésben a biológiai nem fogalmát felcserélhetjük a társadalmi nem (gender) fogalmával? Szükségesek-e egyáltalán a hasonló kérdésfelvetések?
Virginia Woolf |
Talán különösnek tűnik, de a gyakorlat mégis azt igazolja, hogy a közbeszédben felmerül az igény annak tisztázására, hogy szükséges-e különbséget tennünk a női és a férfi beszédmód, a női és a férfi szemléletű ábrázolás, eszközrendszer között. Valójában sokkal fontosabb úgy feltennünk a kérdést, hogy a mű szerzője hogyan használja a nyelvet, s ezáltal a műben hogyan jutnak kifejezésre a kultúra különböző aspektusai. Ez a megközelítésmód, amelyet nevezhetünk "gender" szempontú megközelítésnek, a társadalmi nemet emeli be szempontként a vizsgálatba. Ez utóbbi vizsgálati módszer, bár szempontrendszerét egyre többen használják, bizonyos mértékig még mindig alternatívnak tekinthető a többi "bevett" módszerhez képest. Ellenzői azt kifogásolják benne, hogy olyan szempontokat emel be a műelemzésbe, amelyek egyáltalán nem tekinthetők tisztán esztétikainak. Ugyanakkor fölmerül a kérdés: tekinthetjük-e az esztétikát a kultúrától teljesen függetlennek, egy tökéletesen semleges vizsgálati mezőnek? Nevezhetjük-e kizárólagosan esztétikainak azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönthetjük, hogy egy adott művet jónak, vagy rossznak tartunk?
A "nem" mint vizsgálati szempont bevezetését a feminista irodalomelmélet is felveti, sőt rendszerének alapját képezi a nemi különbségek hangsúlyozása. Kiindulópontja egy olyan női perspektíva bevezetése a vizsgálatba, amely szerint a társadalomban, a kultúrában, a nyelvben a véleményformálás szempontjából alapvetőek a nemi különbségek. A feminista irodalomkritika mindemellett lényegesnek tartja annak kiemelését, hogy a nemek közti különbségek hangsúlyozása hatalmi kérdés. Korántsem tekinthetjük zárt, egységes rendszernek a feminista irodalomelméletet, sokkal inkább elméleti mezőnek, ahol különböző, gyakran ellentétes elméleti pozíciók állnak párbeszédben, vagy éppen vitában egymással.
Simone de Beauvoir |