Egy irodalmi mű olvasása közben

 

Az utóbbi néhány év különböző művészeti diskurzusaiban gyakran felvetődik a kérdés: mennyire meghatározó egy mű szempontjából, hogy írójának milyen a biológiai neme? Vajon a különböző művészeti ágak struktúrájában megjelenik-e a biológiai nem? Esetleg az előző kérdésben a biológiai nem fogalmát felcserélhetjük a társadalmi nem (gender) fogalmával? Szükségesek-e egyáltalán a hasonló kérdésfelvetések?

Virginia Woolf

Talán különösnek tűnik, de a gyakorlat mégis azt igazolja, hogy a közbeszédben felmerül az igény annak tisztázására, hogy szükséges-e különbséget tennünk a női és a férfi beszédmód, a női és a férfi szemléletű ábrázolás, eszközrendszer között. Valójában sokkal fontosabb úgy feltennünk a kérdést, hogy a mű szerzője hogyan használja a nyelvet, s ezáltal a műben hogyan jutnak kifejezésre a kultúra különböző aspektusai. Ez a megközelítésmód, amelyet nevezhetünk "gender" szempontú megközelítésnek, a társadalmi nemet emeli be szempontként a vizsgálatba. Ez utóbbi vizsgálati módszer, bár szempontrendszerét egyre többen használják, bizonyos mértékig még mindig alternatívnak tekinthető a többi "bevett" módszerhez képest. Ellenzői azt kifogásolják benne, hogy olyan szempontokat emel be a műelemzésbe, amelyek egyáltalán nem tekinthetők tisztán esztétikainak. Ugyanakkor fölmerül a kérdés: tekinthetjük-e az esztétikát a kultúrától teljesen függetlennek, egy tökéletesen semleges vizsgálati mezőnek? Nevezhetjük-e kizárólagosan esztétikainak azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönthetjük, hogy egy adott művet jónak, vagy rossznak tartunk?

A "nem" mint vizsgálati szempont bevezetését a feminista irodalomelmélet is felveti, sőt rendszerének alapját képezi a nemi különbségek hangsúlyozása. Kiindulópontja egy olyan női perspektíva bevezetése a vizsgálatba, amely szerint a társadalomban, a kultúrában, a nyelvben a véleményformálás szempontjából alapvetőek a nemi különbségek. A feminista irodalomkritika mindemellett lényegesnek tartja annak kiemelését, hogy a nemek közti különbségek hangsúlyozása hatalmi kérdés. Korántsem tekinthetjük zárt, egységes rendszernek a feminista irodalomelméletet, sokkal inkább elméleti mezőnek, ahol különböző, gyakran ellentétes elméleti pozíciók állnak párbeszédben, vagy éppen vitában egymással.

Simone de Beauvoir

Elaine Showalter, Hélen Cixous Julia Kristeva Elaine Showalter Hélen Cixous Julia Kristeva

Virginia WoolfSimone de Beauvoir Woolf "Saját szoba"Woolf Beauvoir