A látható hangok

Albert Karola - Bodoni Eszter

Mint természettudományok iránt érdeklődő tanulók, felfigyeltünk arra, hogy egyes állatok ultrahangokat képesek kibocsátani (kutyák, delfinek, egerek), valamint a denevérek azon különleges képességére, hogy ultrahangok keltésével tájékozódnak és találják meg a fennmaradásukhoz szükséges táplálékot. Mivel az ultrahangok magas frekvenciájú, emberi fül által nem hallható hangok, megpróbáltuk ezeket láthatóvá tenni, hogy még a szkeptikusok is meggyőződjenek létezéséről.
Előadásunk két részre osztható: egy elméletire illetve egy gyakorlatira. Az elméleti részben végigkövetjük a hangokkal kapcsolatos fizikai kérdéseket, rámutatva arra, hogy az ember nem képes minden hangot fülével érzékelni, csak bizonyos frekvenciatartományúakat (16-16000 Hz közöttieket) és leírjunk a denevérek hangkibocsátásának és hangérzékelésének biofizikai vonatkozásait, valamint az ultrahangok előállításáról, alkalmazásairól és nem utolsó sorban hatásairól beszélünk.
A gyakorlati részben Kundt-féle csővel teszünk láthatóvá hallható hangokat, egy hanggenerátor segítségével megmérjük különböző életkorú személyek halláshatárát. Ez utóbbit azért tartjuk fontosnak, mivel a szakirodalomban különböző értékeket találtunk az alsó, illetve a felső halláshatárt illetően, ezért mi magunk akartunk meggyőződni a valóságról. Továbbá egy triódás rezgéskeltő segítségével előállított ultrahangokat teszünk láthatóvá, a keltett ultrahangok frekvenciáját meghatározzuk oszcilloszkóp segítségével. Kísérleteink során videófelvételeket, valamint a halláshatár-meghatározáskor hangfelvételeket készítettünk.
A kísérletsorozatunk különlegessége abban rejlik, hogy hangokat látni nem mindennapi dolog, ezzel is megpróbálva hozzájárulni a fizikai jelenségek látványossá tételéhez.