Kempelen Farkas portréja |
Kempelen - Ember a gépben Résztvevő művészek: Kurátor: Mélyi József Tudományos tanácsadók: |
Ebben a kis írásban, amely Kállai Gábor nemzetközi nagymesternek az ME-n a sakkról tartandó előadását kíséri, az 1769-ben épített sakkautomatára szeretnénk csupán kitérni, amelynek eredetije ugyan 1854-ben egy múzeumi tűz áldozata lett, de amelyet nemrégiben John Gaughan rekonsturált, és amelyet a kiállításon megtekinthetünk (A megnyitóra Los Angelesből Budapestre érkezik a David Copperfieldnek is segédkező híres bűvészkellék-tervező, aki a megnyitó napján és másnap egy-egy játszma erejéig életre is kelti a gépezetet). A "Sakkozó Török" voltaképp egy turbánba és prémkabátba öltöztetett életnagyságú mechanikus bábuból és egy 1,5 méter széles, 95 cm magas és 90 cm mély, asztalként funkcionáló zárt dobozból állt, amelyen a sakktáblát helyezték el: a "vendégek" az asztal másik oldalán helyezkedtek el és onnan tologatták a bábukat. A készülék egészen elbűvölte a kortársakat - ugyanis a bábu kitűnően sakkozott és partijainak túlnyomó részét meg is nyerte. Nem csoda hát, hogy megszületésétől fogva azonnal híres látványossággá vált: Kempelen végigturnézta vele Európát, s olyan nagyságokkal is megmérkőzött, mint II. Frigyes porosz király vagy Napóleon, akivel 1809-ben találkozott. A legenda szerint a francia császár tesztelni akarta a gépet és kétszer is szabálytalanul lépett: a "Török" először jellegzetes mechanikus mozdulataival visszahelyezte a figurát a helyére, majd az ismételt hamisság után lesöpörte az egész állást, amit Napóleon igen magasra értékelt.
A sakkozó török