Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 834. napjáról.
Előző tudósításunkat ITT TALÁLJA.
Magyarország területére 2024. június 5-én az ukrán-magyar határszakaszon 6220 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5523 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Telefonon beszélt egymással az ukrán elnök és a brit miniszterelnök. A Volodimir Zelenszkij honlapjára felkerült információ szerint a fő téma a június 15-16-án Svájcban sorra kerülő globális békecsúcs előkészítése volt.
„Biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Királyság még a választások előtti időszak közepén is a legmagasabb szinten képviselteti magát a csúcstalálkozón” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán és brit vezetők a védelmi együttműködés folytatásáról is tárgyaltak. A prioritások között szerepel a légvédelem megerősítése és a nagy hatótávolságú képességek.
Volodimir Zelenszkij megköszönte, hogy az Egyesült Királyság engedélyezte katonai célpontok csapását Oroszország területén brit fegyverekkel. Hangsúlyozta, hogy ez megakadályozza az oroszok háború kiterjesztésére irányuló kísérleteit, és életeket menthet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket biztosíthat egyes nemzeteknek, hogy csapást mérhessenek nyugati célpontokra, válaszul arra, hogy a NATO-szövetségesek megengedik Ukrajnának, hogy fegyvereiket orosz terület megtámadására használják.
Egy külföldi újságíróknak tartott zártkörű sajtóbeszélgetésen azt mondta: "Ha a NATO-tagok lehetségesnek tartják, hogy ilyen fegyvereket szállítsanak a harci zónába, hogy csapásokat mérjenek a területünkre, és problémákat okozzanak nekünk, akkor miért nincs jogunk ugyanilyen típusú fegyvereket szállítani a világ egyes régióiba, ahonnét csapások indíthatóak az érintett országok érzékeny létesítményei ellen? – tette fel a kérdést Putyin, de nem részletezte, hogy mely országoknak szállítana fegyvert.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország folyamodhat-e nukleáris fegyverek használatához, Putyin azt mondta, hogy az arzenál használatának feltételei egyértelműen szerepelnek Moszkva biztonsági doktrínájában.
"Valamiért azt hiszik Nyugaton, hogy Oroszország soha nem fogja használni" - mondta. "Nézze meg, mi van odaírva" - mondta az orosz nukleáris doktrínáról.
"Ha valakinek a tettei veszélyeztetik szuverenitásunkat és területi integritásunkat, lehetségesnek tartjuk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználjunk. Ezt nem szabad félvállról, felületesen venni" - mondta az orosz elnök a sajtóbeszélgetésen.
A több mint három órán át tartó megbeszélésen az orosz elnök azt mondta: az orosz-amerikai kapcsolatokban semmi sem fog változni a novemberi amerikai elnökválasztás után.
„Együtt fogunk dolgozni az amerikai nép által választott bármely elnökkel. Teljesen őszintén mondom, nem hinném, hogy a választások után bármi megváltozik az orosz pályán az amerikai politikában" - fogalmazott Vlagyimir Putyin.
Putyin külön beszélt Németországról, amely a közelmúltban közölte Ukrajnával, hogy szabadon támadhat katonai célpontokat Oroszországon belül nagy hatótávolságú német gyártmányú fegyverekkel.
"Amikor azt mondják, hogy több rakéta lesz, amely célpontokat fog eltalálni orosz területen, az végleg tönkreteszi az orosz-német kapcsolatokat" - mondta Putyin.
Ukrajna áramhálózat-üzemeltetője, az Ukrenergo szerda este 12 régióban rendelt el áramszünetet a kritikus hiány miatt. Az ukránokat a fogyasztás korlátozására figyelmeztették, miután az elmúlt hetek orosz légicsapásai komoly károkat okoztak a termelőkapacitásban. „Tekintettel az egységek javítására és a legutóbbi megsemmisítésre, katasztrofálisan hiányzik az igényeinket kielégítő áram ” – mondta Szerhij Kovalenko, a Yasno, Ukrajna legnagyobb magánenergia-vállalatának vezetője. A Financial Times jelentése szerint Oroszország vagy elpusztította vagy elfoglalta Ukrajna energiatermelésének 50%-át.
Franciaország 650 millió eurós kölcsönt és támogatást nyújt Ukrajnának a helyi hatóságok és a kritikus infrastruktúra, különösen az Oroszország által megcélzott energetikai létesítmények támogatására.
Emmanuel Macron francia elnök részt vesz az Oroszország Ukrajna elleni háborújáról rendezett svájci konferencián június 15-16-án – közölte a hivatala. Macron és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Párizsban írja alá a hitel- és támogatási szerződést.
Az Egyesült Államok várhatóan ezen a héten jelent be egy új, 225 millió dolláros fegyvercsomagot Ukrajnának – tudta meg a Reuters hírügynökség. Az amerikai elnök, Joe Biden csütörtökön találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Normandiában, a D-napi invázió 80. évfordulójára rendezett megemlékezésen.
Letartóztatott a francia rendőrség egy 26 éves orosz-ukrán férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy merényletet tervezett Franciaországban. A férfi nemrég érkezett Franciaországba, és a Párizstól északra található Roissy-en-France település - ahol a Roissy-Charles de Gaulle nemzetközi repülőtér is található - egyik hoteljében szállt meg.
A hotelszobában a nyomozók "robbanószerkezetek gyártására használatos eszközöket és anyagokat" találtak, az egyik ilyen eszköz fel is robbant, megégetve a férfit. A Donbaszból származó gyanúsított vállaltan oroszbarát elkötelezettségű, két évig harcolt az orosz hadsereg kötelékében - jelezték nyomozati források az AFP hírügynökségnek.
Az elakadt amerikai F-16-os kiképzési program frusztrálja Ukrajnát. Az elmúlt hetekben Kijev hivatalosan kérte, hogy az Egyesült Államok további pilótákat képezzen ki, de az Egyesült Államok más nemzetekkel szembeni kötelezettségvállalásokra hivatkozott az F-16-os kiképzés kapcsán – írja a Politico.
Az orosz sajtó szerint június 6-án a hajnali órákban Rosztov megyében egy robbanássorozatot követően kigyulladt az orosz Novosahtinszk olajfinomító.
Az éjszaka folyamán hatalmas tűz keletkezett egy herszoni hipermarketben a várost ért legutóbbi orosz csapások után.
Zaporizzsja régió lakói június 6-án nem sokkal hajnali 1 óra előtt robbanásokat hallottak – jelentette a Suspilne hírügynökség.
Lengyelország, a balti államok és Finnország továbbra is erődítményeket épít az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és (részben) Ukrajnával közös határaik mentén – írja Sławomir Sierakowski, a Mercator főmunkatársa.
Olekszandr Prokudinn regionális kormányzó korábban azt mondta, hogy Oroszország öt különböző területet támadott, lakóházak és egy hipermarket is megrongálódott a déli régiókban, de áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az ukrán hadsereg ma reggel közölte, hogy a légvédelem 18 orosz drónból 17-et lőtt le négy régióban az éjszakai támadás során.
Az ukrán sajtószolgálat megosztott egy videót arról, hogy egy drón eltalált egy hajót.
A hajót az orosz Project 498 Saturn vontatóhajóként azonosították, amelyet hajók és úszószerkezetek vontatására terveztek.
Minden nap apránként veszítünk – hol visszakaptunk egy kicsit, hol elveszítünk területeket és katonákat, de sokkal többet vesztettünk eddig, mint amennyit nyertünk
– mondta el egy ukrán katona.
Idén nyár közepén várható a legsúlyosabb helyzet Ukrajna villamosenergia ellátásában - közölte az Ukrenergo állami energiaszolgáltató június 6-án a Suspilne sajtóorgánumnak.
Az Alexander Stubb finn elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón a norvég politikus leszögezte, hogy a NATO szerint jelenleg egyetlen tagállamára sem leselkedik közvetlen fenyegetés.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába - jelentette ki csütörtökön Helsinkiben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Stubb is kiemelte, hogy Finnország nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, valamint, hogy Helsinki nem érzékel közvetlen fenyegetést az északi és balti országok ellen Oroszország részéről.
Megsemmisítettek az orosz légi és tüzérségi csapások Ukrajnában egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, valamint pilóta nélküli repülőszerkezetek egy repülőtér típusú indítóhelyét - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 14 ukrán ellenrohamot vert vissza.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1500 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy Moszkvában őrizetbe vette Laurent Vinatier 48 éves francia állampolgárt, a svájci Humanitárius Párbeszéd Központ tanácsadóját, aki katonai és haditechnikai információt gyűjtött.
A férfi ellen az idegen ügynökökre vonatkozó előírások megszegése címén indult eljárás.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Rosztov megyei Novosahtyinszk olajfeldolgozó üzemében tűz ütött ki egy pilóta nélküli repülőszerkezettel végrehajtott csapás nyomán.
A lángokat a hivatalos tájékoztatás szerint eloltották, személyi sérülés nem történt.
Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon azt mondta a sajtónak, hogy az orosz erők folytatják az előrenyomulást Csasziv Jarban.
Azt állította, hogy a városban az ukrán idegenlégió "zsoldosai" is harcolnak, amit szerinte alátámaszt egy holland állampolgár nemrégiben bejelentett halálhíre.
Szergej Lebegyev, a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, hogy
megkezdődött Herszon város Kijev által kinevezett közigazgatásának evakuálása, és a hivatalnokok égetik a dokumentációt.
A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy amerikai M777-es és két M198-as vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők hét rakétáját, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 48 drónt.
Olaf Scholz német szövetségi kancellár csütörtökön ígéretet tett arra, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében Németország ne sodródjon bele az ukrajnai háborúba.
Felelősként mindent meg kell tenni, hogy egyetlen Németországban született gyereknek se kelljen átélnie a háború borzalmait saját országuk területén
- jelentette ki Scholz a német szövetségi parlament (Bundestag) alsóházának ülésén, kiemelve; "ez az elsődleges fontosságú szempont".
A kancellár korábban engedélyezte Ukrajnának, hogy a Németországból kapott fegyvereket oroszországi területen található célpontok ellen is bevesse, annak ellenére, hogy korábban határozottan ellenezte a lépést.
A nemzetközi joggal alátámasztva Németország biztosította Ukrajnát azon jogáról, hogy megvédhesse magát a területe, városai és állampolgárai elleni támadásokkal szemben - jelentette ki Scholz.
Ezért a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban Ukrajna használhatja a tőlünk és a többi szövetségeseitől kapott fegyvereket is
- fogalmazott a kancellár.
