Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 841. napjáról.
Magyarország területére 2024. június 12-én az ukrán-magyar határszakaszon 6292 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5931 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukránok tartós, napi 8 órás áramszünetekkel kényszerülnek együtt élni, de a helyzet még tovább romolhat. Miután Oroszország március végén szisztematikusan lőni kezdte az ukrán energetikai létesítményeket, az ország villamosenergia-termelő kapacitásának fele részben vagy teljesen megsemmisült.
"Ha Oroszország tovább támadja az erőműveket, a legrosszabb forgatókönyv az, hogy télen az ukránok akár napi 20 órát is áram és fűtés nélkül tölthetnek" – állítja Ukrajna legnagyobb magánenergia-vállalata, a DTEK. A probléma része az is, hogy Ukrajna hő- és vízerőműveit nehéz és költséges megjavítani. Több évbe is telhet a javítás, némelyik erőmű pedig már egyáltalán nem javítható.
Legalább kilencen meghaltak és 29-en megsebesültek egy orosz rakétacsapásban az Ukrajna déli részén fekvő Krivij Rih városában – közölték helyi tisztviselők. Az ukrán főügyészség szerint öt gyerek is van a sérültek között.
Az elmúlt hetek legsúlyosabb támadása egy adminisztratív épületet és egy lakótömböt rongált meg – közölte az ukrán katonai parancsnokság.
Az orosz védelmi minisztérium nem kommentálta a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosát ért csapást.
Négy orosz hadihajó, köztük a "Kazany" nukleáris meghajtású tengeralatjáró, valamint a "Gorskov admirális" fregatt érkezett szerdán a Havannai-öbölbe. Az erődemonstrációnak tekinthető látogatás az orosz hivatalos tájékoztatás szerint csupán egy rövid pihenő a baráti Kubában, ahol a korábban óceáni hadgyakorlaton résztvevő személyzet néhány napot szárazföldön tölthet.
A hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz benyújtott dokumentumok szerint Oroszország a „szándékos éheztetés" taktikáját használta az ukrán Mariupol városának 85 napos ostroma során 2022 elején, ami háborús bűnnek minősül. Az ukrán kormánnyal együttműködve a Global Rights Compliance ügyvédei nyújtottak be iratokat a bírósághoz.
Az orosz gazdaság támogatása miatt amerikai szankcióknak kitett szervezetek számának drámai bővülése és az Ukrajnára nehezedő pénzügyi terhek enyhítésére az EU által vezetett 50 milliárd dolláros kölcsön kerül a megbeszélések középpontjába az olaszországi Pugliában, a G7-ek vezetőinek csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján. A találkozót az Egyesült Államok külügyminisztériuma úgy értékeli, mint lehetőséget arra, hogy üzenetet küldjön Oroszországnak a nyugati állóképességről.
Rishi Sunak brit miniszterelnök 242 millió font (309,69 millió dollár) összegű segélyt jelent be Ukrajnának a G7-csúcstalálkozón, hogy támogassa Ukrajna azonnali humanitárius, energia- és stabilizációs szükségleteit – közölte a hivatala. „Határozottnak és kreatívnak kell lennünk Ukrajna támogatására és a háború befejezésére ebben a kritikus pillanatban” – mondta Sunak a csúcstalálkozó előtt.
„Arra számítok, hogy a miniszterek jóváhagyják azt a tervet, hogy a NATO vegye át az Egyesült Államoktól az ukrajnai biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinációját” – mondta Jens Stoltenberg főtitkár újságíróknak a NATO védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli találkozójának előestéjén.
Jens Stoltenberg kiemelte a katonai szövetség azon erőfeszítéseit, hogy képességeit a jelenlegi biztonsági fenyegetésekhez igazítsa, figyelembe véve Oroszország legújabb nukleáris retorikáját és gyakorlatait. A főtitkár a NATO nukleáris arzenáljának „folyamatban lévő adaptációjáról” beszélve elmondta, hogy Hollandia júniusban bejelentette, hogy az első F-35-ös vadászgépek készen állnak nukleáris fegyverek szállítására, és azt mondta, hogy az Egyesült Államok modernizálja atomfegyvereit Európában.
Az Oroszország elleni új amerikai szankciók azonnali felfüggesztésre kényszerítették a dollár- és eurókereskedést a moszkvai tőzsdén.
A tőzsde és a jegybank szerdán – Oroszországban munkaszüneti nap volt – sietve tette közzé nyilatkozatait egy órán belül azután, hogy Washington újabb szankciókat jelentett be, amelyek célja a pénz- és áruforgalom megfékezése.
Az ukrajnai háború közvetlenül 175 millió tonna szén-dioxid (CO2) légkörbe való kibocsátását idézte elő - áll egy csütörtöki jelentésben. Az ukrán környezetvédelmi minisztérium és az éghajlat-változással foglalkozó civil szervezetek által közzétett jelentés szerint a becslésük magában foglalja mind a már kibocsátott, mind a pusztítást követő javítási munkák során keletkező szén-dioxid mennyiségét.
Az orosz erők a legújabb S-500-as légvédelmi rendszereket telepítették a Krím-félszigetre – közölte Kirillo Budanov ukrán katonai hírszerzés főnöke.
Az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának (GUR) vezetője, Kirill Budanov megerősítette az Oroszország elleni nyugati fegyverekkel végrehajtott támadásokat – írja a TSN.
"A nyugati fegyverek csapásai már most is érezhetők" - mondta.
Budanov szerint az ilyen csapások minden bizonnyal hatással lesznek, és „mindenképpen könnyítenek a fronton” Ukrajna számára – hangsúlyozta a Hírszerző Főigazgatóság vezetője.
Korábban Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági ügyekért felelős asszisztense megerősítette, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) már amerikai fegyverekkel támadtak orosz területre. „Egyszerűen nem volt értelme nem megengedni, hogy az ukránok átlőjenek a határon” – magyarázta Sullivan.
Joe Biden amerikai elnök jelenleg egy második Patriot légvédelmi rendszer küldését tervezi Ukrajnába – számolt be a The Washington Post (WP) névtelen forrásokra hivatkozva.
„Egy amerikai tisztviselő (névtelenül) azt mondta, hogy a rendszert egy délkelet-lengyelországi repülőtérről küldik Ukrajnába” – írja a kiadvány.
Oroszország Csernyihiv, Szumi, Poltava, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon, Dnyipropetrovszk, Harkov és Donyeck megyéket vette célba. A támadások során 10-en meghaltak, 38-an megsebesültek.
Az éjszaka folyamán az orosz légvédelmi erők három ukrán drónt semmisítettek meg Jaroszlavl és egyet Vlagyimir régió felett - jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A régiók vezetői szerint a drónok lezuhanásának helyszínén személyi sérülés nem történt.
A „legrosszabb” forgatókönyv szerint Ukrajnában napi 20 órás áramszüneteket vezethetnek be, ha az ország nem tudja megjavítani és megfelelően megvédeni energetikai infrastruktúráját az orosz támadásokkal szemben.
Ukrajna a háború kezdete óta először mért csapást Oroszország legújabb, R-416GM típusú kommunikációs állomására – közölte az ukrán hadsereg június 13-án.
Számos új szankciót jelentett be Oroszországgal és az orosz kormánnyal együttműködő több külföldi céggel szemben csütörtökön a brit kormány.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések egyebek mellett azokat az "árnyékflottákat" és hajótársaságokat sújtják, amelyek a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által meghozott közös szankciók megkerülésével szállítanak orosz nyersolajat.
A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy az olajexport biztosítja Moszkvának az ukrajnai háború finanszírozásához szükséges legfontosabb pénzforrásokat
A nyersolajkitermelésre kivetett adóból tavaly 8900 milliárd rubel bevétele származott az orosz költségvetésnek; ez a teljes szövetségi szintű államháztartási jövedelem 31 százalékát adta - áll a brit külügyminisztérium csütörtöki ismertetésében.
A tárca közleménye szerint az új intézkedések mindemellett olyan iparvállalatokra is kiterjednek, amelyek lőszert, szerszámgépeket, mikroelektronikai részegységeket szállítanak, illetve logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak az orosz fegyveres erőknek.
Az érintett vállalatok között szerepelnek kínai, izraeli, kirgizisztáni és törökországi székhelyű cégek is, valamint olyan hajók, amelyek Észak-Koreából szállítanak hadfelszerelést Oroszországba.
Hatból öt frontszakaszon előrenyomult az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben 13 ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett kilenc lőszerraktárt, nyolc páncélozott harcjárművet - köztük egy német Marder gyalogsági harcjárművet és egy-egy amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet és MaxxPro páncélozott harcjárművet -, két lengyel Krab önjáró löveget, valamint három amerikai M777-es, egy M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, cseh Vampire és amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 33 drónt.
Litvánia csütörtökön határidő nélkül meghosszabbította az orosz és fehérorosz műsorszolgáltatók rádió- és televízióműsorainak közvetítésére és továbbítására vonatkozó tilalmát.
A tilalom a parlament döntése értelmében mindaddig érvényben marad, amíg Oroszország és szoros szövetségese, Fehéroroszország veszélyt vagy fenyegetést jelent Litvánia nemzetbiztonságára. A kormány által benyújtott, ehhez szükséges törvénymódosítást a parlament csaknem egyhangúlag fogadta el.
Litvániát közös határ köti össze az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávéval és Fehéroroszországgal, és a balti államban élő orosz kisebbség a 2,8 milliós népességének 5 százalékát teszi ki.
Litvánia Észtországhoz és Lettországhoz hasonlóan 2022-ben, az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdetén leállította az összes orosz és fehérorosz bejegyzésű műsorszolgáltató sugárzását az orosz háborús propaganda és a dezinformációk terjesztésének megakadályozása céljából.
Az észak-atlanti szövetségnek kiszámíthatóságot kell biztosítania Kijev számára azzal, hogy azonnali és hosszútávú támogatás mellett kötelezi el magát úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatás terén - jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozásának első munkanapját követően közölte, úgy az anyagi segítség, mint a katonai támogatás késlekedése komoly negatív következményekkel jár a harctereken, amit - mint kiemelte - nem szabad megengedni, hogy megtörténjen.
A tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára a hosszútávú kiszámíthatóság és a szavahihetőség megőrzése érdekében - húzta alá a NATO-főtitkár.
Spanyolország és Törökország osztozik a béke iránti elkötelezettségben Gázában és Ukrajnában is - jelentették ki a két ország vezetői a csütörtöki spanyol-török kormányzati csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón Madridban.
"Mindketten osztjuk a sürgős tűzszünet elérésének, a lakosság szükségleteihez mérten a humanitárius segítség belépésének, és a túszok kiszabadításának szükségességét" - fogalmazott Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az izraeli-palesztin konfliktusról szólva.
Hangsúlyozta, hogy mindkét ország hatékonyan kíván hozzájárulni a békéhez elvezető megoldás kereséséhez, és megismételte, hogy ennek kulcsát a kétállami megoldásban látják.
"Palesztina elismerése nagyon fontos, és őszintén reméljük, hogy ez a hozzáállás Spanyolország részéről más országoknak is példát mutat" - fogalmazott Recep Tayyip Erdogan.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy eddig nem történt előrelépés a tűzszünet irányába, és kijelentette, hogy egyetlen "lelkiismerettel" rendelkező ország számára sem elfogadható ez a helyzetet.
