Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 842. napjáról.
Magyarország területére 2024. június 13-án az ukrán-magyar határszakaszon 6519 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6303 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Joe Biden amerikai elnök Olaszországban kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajna és az Egyesült Államok között.
Ezzel a dokumentummal az Egyesült Államok hosszú távú biztonsági kötelezettségeket vállal, amelyek célja, hogy támogassa Ukrajna erőfeszítéseit, hogy megnyerje a háborút és elrettentse az esetleges orosz katonai agressziót a jövőben.
Az Egyesült Államok fegyverekkel, felszerelésekkel, kiképzéssel és egyéb segítségnyújtással támogatja az ukrán erőket. Ez magában foglalja az olyan területeken nyújtott segítségnyújtást, mint a légvédelem, a tüzérség, a páncélozott járművek, a harci repülés, a tengeri biztonság, a kiberbiztonság és a kritikus infrastruktúra védelme.
Az ukrán-amerikai kétoldalú biztonsági megállapodás értelmében az Egyesült Államok támogatni fogja Ukrajnát egy réteges és integrált légi- és rakétavédelmi rendszer kifejlesztésében, ami a Patriot rendszerre épül. Emellett egy szövetséges konzorciumon keresztül közösen fognak dolgozni az ukrán légierő modernizálásán, beleértve a negyedik generációs modern vadászrepülőgépek (nem kizárólagosan az F-16-osok) századainak beszerzését, és segítséget nyújt a egyéb képességek, köztük az UAV-ok (nagy távolságot és magasságot elérő pilóta nélküli repülőgépek) fejlesztése területén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa függetlenné válásának 33 éve alatt a most aláírt biztonsági megállapodás az eddigi legerősebb kapcsolat az Egyesült Államokkal, amellyel valódi szövetségesi szintre kerültek.
"Fontos, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás immár előírja Ukrajna támogatását háborús és békeidőben egyaránt. Ez valóban hosszú távú együttműködés. Ugyanaz a víziónk a békéről" - fogalmazott napi videójában az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij Japánnal is aláírt egy kétoldalú biztonsági megállapodást, az első ilyet, amelyet egy NATO-n kívüli tagországgal kötött.
"Olyan szintre hoztuk a kapcsolatainkat Japánnal, amilyennel nem sok európai ország rendelkezik. Ukrajna ezt nagyon értékeli. Együtt dolgozunk a biztonsági, politikai és gazdasági szférában. Az idei évre négy és fél milliárd dolláros támogatást biztosított Japán. Érdekeltek vagyunk abban is, hogy Ukrajna és Japán szoros partnerek legyenek az újjáépítésben – népünk normális életének helyreállításában" - mondta az ukrán elnök.
Ukrajna már 17 kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá - köztük az összes G7-országgal, további tíz megállapodás pedig előkészület alatt áll.
A G7 vezetői megállapodtak abban, hogy 50 milliárd dolláros kölcsönnel támogatják Ukrajna fegyverkezését és újjáépítését. Biztosítékul a külföldön lefoglalt orosz vagyon nyeresége szolgál.
Rishi Sunak brit miniszterelnök kijelentette, hogy a kölcsön támogatni fogja Ukrajnát a csatatéren és a gazdasági újjáépítésében, egyben jelzést is küld Vlagyimir Putyinnak. "A jelzés, amit küldeni fog, hogy az elrettentés ugyanolyan fontos, mint a tényleges gyakorlati támogatás. Erre összpontosítottunk" - mondta.
Ukrajna azt közölte, hogy erői heves csatákat vívnak Csasziv Jar közelében, egy stratégiailag fontos dombtetőn fekvő településnél, amelynek elfoglalása az oroszok erős bázisát jelentené a keleti donyecki régióban.
„Két harci összecsapás folytatódik Ivanivszke közelében. Feszült a helyzet” – közölte az ukrán hadsereg.
Ivanivszke egy kis város Csasziv Jar mellett.
A szövetségesek mintegy 350 millió euró értékben küldenek Ukrajnának 152 mm-es tüzérségi lövedékeket - közölte a holland védelmi minisztérium a NATO védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli találkozója után. „A korábbi lőszerszállítások során Ukrajna eddig főleg 155 mm-es lőszereket kapott a nyugat által adományozott tarackokhoz. Az országnak azonban sok 152 mm-es fegyvere is van. Az új szállítással ezek a fegyverek is jobban hasznosíthatóak” – közölte a tárca.
Egy név nélkül nyilatkozó NATO-tisztviselő az Európai Pravdának azt mondta: Oroszország Harkov elleni előrenyomulása valószínűleg napi 1000 ember elvesztésével jár és kifejezetten halálos áldozatokra utalt.
Az Egyesült Államok védelmi minisztere korábban azt mondta, hogy Oroszország előretörése lassul, a frontvonal pedig stabilizálódik, részben annak köszönhetően, hogy az országok feloldották az adományozott fegyverek Ukrajna általi felhasználására vonatkozó korlátozásokat Oroszország területén.
Állítólag több tucat orosz katonát ejtett foglyul egy ukrán harci dandár a Harkov térségében zajló harcok közepette. Tájékoztatásuk szerint a katonák az észak-ukrajnai Vovcsanszk város körüli harci műveletek során estek fogságba.
A közösségi média adatai korábban arról számoltak be, hogy a múlt héten jelentős számú orosz katona adta meg magát a térségben az ukrán gyalogsági rohamegységek ellentámadásai után.
Kína egy olyan nemzetközi békekonferenciát szorgalmaz, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer a megfelelő időben, valamennyi fél egyenlő részvételével, valamint valamennyi béketerv tisztességes megvitatásával zajlik.
Peking - Moszkvához hasonlóan - nem vesz részt a hétvégi svájci békecsúcson, amelyet Ukrajna hozott tető alá.
Zelenszkij ukrán elnök nemrég azzal vádolta Kínát, hogy megpróbálja aláásni a svájci konferenciát, mert fejlődő országok kormányainál lobbizott azzal, hogy a svájci találkozó meghosszabbítja a háborút.
Egy dróntámadás következtében Rosztovban több helyen áramszünet van és a tűzoltókat is riasztották – számolt be Vaszilij Golubev kormányzó.
Oroszország a hajnali órákban támadást indított Ukrajna ellen, és légiriadó volt Ukrajna egész területén. Robbanásokról szóló bejelentések érkeztek Hmelnyickijből és Kijevből.
Orosz tisztviselő szerint ukrán drónok csaptak le a Voronyezs megyei olajfinomítóra. A jelentések szerint megrongáltak az üzemanyagtartályokat – mondta Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója.
Ukrajna 350 millió euró (139 milliárd forint) értékben kap 152 mm-es lövedékeket a Nemzetközi Ukrajnai Alaptól (IFU) – jelentette be az ukrán védelmi minisztérium.
Június 14-én hajnalban az ukrán fegyveres erők csaknem száz drónt irányítottak oroszországi célpontokra. A légvédelmi rendszerek összesen 87 drónt lőttek le Oroszország hat régiójában. 70 drónt a rosztovi régió felett, kettőt a belgorodi és a volgográdi régió felett, hatot-hatot a kurszki és a voronyezsi régió felett, és egyet a Krím felett lőttek le az oroszok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 14-én Olaszországban, a G7-ek csúcstalálkozója alkalmával találkozott Ferenc pápával, és olyan témákról tárgyaltak, mint az igazságos és tartós béke megteremtése Ukrajna számára, valamint az Oroszország által elrabolt ukrán gyerekek hazatérése.
Volodimir Zelenszkij június 14-én elutasította Vlagyimir Putyin béketárgyalásokra vonatkozó feltételeit, amit az ukrán elnök Adolf Hitler 1938-1939-es csehszlovákiai inváziójához hasonlított. Putyin korábban, június 14-én azt mondta, hogy a béketárgyalások feltételeként az ukrán csapatoknak el kell hagyniuk Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területeket.
Amit tesz, az a nácizmus újjáélesztése" - mondta Zelenszkij. ...Azt akarja, hogy lemondjunk az oroszok által megszállt területekről, de a nem megszállt területeinket is akarja.
- mondta.
A NATO-szövetségeseknek eddig nem sikerült megállapodniuk az Ukrajnának nyújtott hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalásról - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár június 14-én a szövetség védelmi miniszterinek kétnapos brüsszeli ülése után.
A G7-országok vezetői olaszországi csúcstalálkozójukon közös nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint Oroszországnak 486 milliárd dollárnyi (180 873 milliárd forint) kárt kell megtérítenie Ukrajnának. Korábban a Világbank is ekkora összegre becsülte Ukrajna újjáépítésének költségeit.
A G7-ek közös nyilatkozata azt is megjegyezte, hogy "továbbra is keresni fogják a jogi lehetőségeket arra, hogy Oroszországtól megszerezzék a pénzeszközöket". A csúcstalálkozó első napján a G7 vezetői megállapodtak abban, hogy 50 milliárd dolláros (18 608 milliárd forint) hitelt nyújtanak Kijevnek, amelyet a tervek szerint a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből fizetnek majd vissza.