Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 944. napjáról.
"Ukrajna támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy minden nemzet biztonságban legyen, és szigorúan betartsa az ENSZ Alapokmányát. A világnak békés jövőre és fenntartható fejlődésre van szüksége. És pontosan tudjuk, mennyit érhet el a globális egység" - mondta az ENSZ-ben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij az ENSZ Közgyűlésén mások mellett találkozott Fumio Kishida japán miniszterelnökkel, aki bejelentette, hogy Japán új energia-segélycsomagot készít elő, amely transzformátorokat, generátorokat és egyéb berendezéseket tartalmaz majd.
Magyarország területére 2024. szeptember 23-án az ukrán-magyar határszakaszon 5304 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4806 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
A Sky News helyszíni riportban járt utána annak, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta hogyan változott meg egyes nyugati luxuscikkek, ezen belül is a csúcskategóriás autók Oroszországba juttatása, a kereskedelmi szankciók kijátszása.
Mint kiderült, a módszer egyszerű, a kivitelezés összetett, finomra hangolt folyamat, amelyben minden résztvevő tisztában van azzal, hogy a hivatalosan Azerbajdzsánba, Örményországba, Georgiába, vagy épp Kazahsztánba eladott luxusautók valójában Oroszországba kerülnek, és ott is maradnak.
A gyártók őszintén védekezhetnek azzal, hogy ők nem Oroszországba értékesítenek, ugyanakkor azt nem tudják megakadályozni, hogy termékeiket - mint papíron használt autókat - továbbértékesítsék orosz vevőknek.
A teljes riportot, benne videóval, ITT TALÁLJA.
Donald Trump republikánus elnökjelölt szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt akarja, hogy ellen Kamala Harris nyerje meg a novemberi elnökválasztásokat.
Szerintem Zelenszkij a történelem legnagyobb kereskedője. Minden alkalommal, amikor bejön az országba, 60 milliárd dollárral távozik
– mondta Trump egy pennsylvaniai nagygyűlésen.
Trump azt mondta, ha ő nyer, felhívja Putyint és Zelenszkijt, és felszólítja őket, hogy kössenek alkut és fejezzék be a háborút.
A G7-országok külügyminiszterei hétfőn tárgyaltak arról, hogy nagy hatótávolságú rakétákat küldjenek Ukrajnába, amelyekkel orosz területet is el lehetne célozni – közölte Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. Borrell újságíróknak nyilatkozva azt mondta,
egyértelmű, hogy Oroszország Teherán többszöri tagadása ellenére új fegyvereket, köztük iráni rakétákat kapott.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által felhatalmazott bizottság szerint az Oroszország által ellenőrzött börtönökben szándékosan megtagadják az ukrán foglyok orvosi ellátását, és az egyik börtön orvosai még kínzásban is részt vettek.
A bizottság már arra a következtetésre jutott, hogy a moszkvai erők szisztematikusan kínoznak.
Erik Mose bizottsági elnök a tanácsnak adott szóbeli jelentésében kijelentette, hogy a kínzás „elterjedt és elfogadható gyakorlattá vált”, az orosz hatóságok pedig „büntetlenség érzésével” járnak el.
Egy ENSZ-támogatású, Oroszországot figyelő emberi jogi szakértő szerint megnövekedett az országon belül a nők elleni erőszak, amit olyan egykori rabok követnek el, akik az orosz hadsereggel leszerződve, katonai szolgálatért cserébe szabadultak ki börtöneikből.
Miután leszereltek, sokan ismét erőszakos bűncselekményt követtek el a gyerekek elleni szexuális erőszaktól kezdve egészen a gyilkosságig.
A becslések szerint 170 ezer orosz elítéltet toboroztak a börtönökből az Ukrajna elleni harcra. Egy részük elesett, de egyre többen vannak azok, akik - szerződésük lejártával - immár szabad emberként jutnak vissza Oroszországba.
Ukrajna azzal vádolta meg Oroszországot egy nemzetközi bíróságon, hogy megsértette a tengeri törvényt, amikor megpróbálta kizárólagos ellenőrzése alatt tartani az Oroszország szárazföldi része és az annektált Krím közötti Kercsi-szorost.
Kijev 2016-ban kezdte meg az eljárást a hágai székhelyű bíróságon, miután Moszkva megkezdte a 19 km-es Krím-híd összekötését az Ukrajnától két évvel korábban elfoglalt félszigettel.
A híd kulcsfontosságú a Krím-félsziget üzemanyag-, élelmiszer- és egyéb termékkel való ellátásában, ahol Szevasztopol kikötője az orosz fekete-tengeri flotta történelmi bázisa, és a háború kitörése óta a krími orosz csapatok fő utánpótlási útvonalává vált.
Ukrán lövöldözésben három ember, köztük egy gyerek meghalt az orosz határ menti Arhangelszkoje faluban – közölte a tartományi kormányzó.
A falut az ukrán fegyveres erők ágyúzták. Két felnőtt és egy tinédzser életét vesztette az ellenséges csapás során
– mondta Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó a Telegramon.
Oroszország mindaddig nem tesztel nukleáris fegyvert, amíg az Egyesült Államok tartózkodik a teszteléstől – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök fegyverzetellenőrzésért felelős embere, miután feltételezések szerint a Kreml felhagyhat a szovjet nukleáris kísérleti moratóriummal.
Semmi sem változott
- mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes az orosz hírügynökségeknek arról a feltételezésről, hogy egy nukleáris kísérlet lehet Oroszország válasza a mélyen Oroszországba irányuló rakétacsapásokra.
Műholdfelvételek elemzése szerint az orosz Sarmat interkontinentális ballisztikus rakéta – amelyet nyugaton Sátán II néven ismernek – a jelek szerint „katasztrofális meghibásodást” szenvedett egy próbaindítás során.
A Maxar által készített felvételeken egy körülbelül 60 méter széles kráter látható az észak-oroszországi Plesetsk kozmodróm kilövősilójánál.
A kráter kiterjedt károkról árulkodik, amelyek a hónap elején készült képeken még nem látszottak.
Az orosz légvédelem 13 ukrán drónt semmisített meg keddre virradóra Belgorod, Brjanszk és Kurszk megyék felett - közölte a moszkvai védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint az elmúlt éjszaka folyamán meghiúsult a "kijevi rezsim" azon kísérlete, hogy terrortámadást hajtson végre az Oroszországi Föderáció területén lévő objektumok ellen.
A légierő 13 drónt lőtt le, hatot a Belgorodi, hatot a Kurszki és egyet a Brjanszki megye felett.
Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon, Kijev sürgetései ellenére sem - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.
A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, "számomra nagyon világos" döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban
- jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van
- tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.
Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.
Az orosz hadsereg 81 drónnal és négy rakétával támadta Ukrajnát hétfő éjjel - közölte kedden reggel az ukrán légierő. A Telegramon közzétett tájékoztatás szerint
66 drónt sikerült lelőni, viszont 13 másik útját nem tudták nyomon követni.
Az ENSZ közgyűlésére New Yorkba érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn német, indiai és japán vezetőkkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat, hogy további támogatásukat kérje Kijev háborús erőfeszítéseihez.
Az ukrán elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel lezajlott találkozója után arról írt a Telegramon, hogy a két ország kapcsolatai "dinamikusan fejlődnek".
India, amely szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, amelyekkel Moszkvát az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtották.
Kisida Fumio japán kormányfővel Zelenszkij a Kijevnek nyújtott japán energiasegélyekről tárgyalt.
Zelenszkij az amerikai kongresszus kétpárti küldöttségével lezajlott találkozója után arról is írt a Telegramon, hogy most, az év végén valódi lehetőséget lát az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti együttműködés megerősítésére. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője hétfőn New Yorkban elmondta, hogy az ukrán béketervben szerepel Ukrajna NATO-tagságának felgyorsítása is.
A délkeleti Zaporizzsja városban az éjszakai orosz támadásokban egy ember meghalt, heten pedig megsebesültek, köztük két gyerek - közölték a helyi mentőszolgálatok.
A közép-ukrajnai Poltava megyében az energetikai infrastruktúra szenvedett károkat, húsz településen leállt az áramszolgáltatás a helyi hatóságok bejelentése szerint.
Több lakóház is megrongálódott az orosz csapások következtében, de nem sebesült meg senki.
Orosz sajtójelentések szerint az orosz csapatok megkezdték a kelet-ukrajnai Vuhledar város elfoglalását. Jurij Podoljak ukrán születésű, oroszpárti blogger arról írt kedden, hogy orosz alakulatok bevonultak Vuhledarba, és
megkezdődött a város ostroma.
Az orosz állami sajtó úgy fogalmazott, hogy a Donyeck megyei város harapófogóba került, és a település keleti részén már harcok folynak.
Az orosz erők irányított légibombákkal támadták a Donyecki területen fekvő Kosztyantinyivka várost kedd reggel. Egy ember meghalt, ketten megsebesültek - közölte Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó a Telegramon. A támadásban két infrastrukturális létesítményben is károk keletkeztek - tette hozzá.
A település mintegy 12 kilométerre van Csasziv Jar magaslaton fekvő várostól, ahol az ukrán erők megpróbálják feltartóztatni az oroszok nyugati előrenyomulását.
Ukrajna NATO-csatlakozása fontos része Volodimir Zelenszkij ukrán államfő "győzelmi tervének" - mondta el Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője New Yorkban, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa nevű amerikai elemzőintézetben elmondott beszédében.
Ukrajna NATO-ba való meghívása a győzelmi terv része. Arra is felszólítottam partnereinket, hogy ne fordítsanak figyelmet a helyzet súlyosbodására vonatkozó orosz fenyegetésre
- jelentette ki a tisztségviselő. Szerinte az ukrán győzelmi terv, amelyet Zelenszkij elsőként Washingtonnak terjeszt elő, "világos elképzelést tartalmaz azokról a lépésekről, amelyeket az igazságos és tartós béke biztosításához meg kell tenni", valamint katonai és diplomáciai stratégiákat egyaránt tartalmaz.
Jermak hangsúlyozta, hogy a fegyvergyártás hatszoros növekedése ellenére Ukrajnának még mindig nincs elegendő erőforrása, technológiája és ideje a teljes önellátásra. Emiatt a katonai segítségnyújtás felgyorsítására szólította fel a szövetségeseket, a prioritások között pedig a légvédelmi rendszereket, a drónokat, az elektronikus hadviselési rendszereket, a nagy hatótávolságú fegyvereket és a tüzérségi lövedékeket sorolta fel. Azt mondta, hogy a háborús sikerekhez növelni kell a befektetéseket az ukrán fegyverek gyártásába, és engedélyezni kell Ukrajnának a csapásmérést Oroszország területén és a befagyasztott orosz eszközök felhasználását Ukrajna támogatására.
Újabb, Gerany-2 típusú orosz drón roncsait találták meg a romániai Plauru település közelében - közölte kedden a román védelmi minisztérium (MAPN). A tárca szerint a román hadsereg és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) folytatta a további roncsdarabok utáni kutatást a Duna romániai partján, miután az elmúlt hetekben Oroszország több ízben intézett légitámadást az ukrán folyami kikötők infrastruktúrája ellen. A közlemény szerint a Plaurutól délre megtalált újabb drónmaradványok a lakott területen kívül értek földet, és nem keletkeztek károk az infrastruktúrában sem.
A tárca legutóbb két hete adott ki közleményt arról, hogy orosz drón maradványaira bukkantak a Tulcea megyei Periprava település térségében, az ukrán határ közelében, miután az azt megelőző hétvégén az orosz hadsereg Duna menti ukrán célpontokat támadott.
A román védelmi minisztérium továbbra is határozottan elítéli az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat
- szögezte le a MAPN közleménye.
Legalább 3 ember meghalt, 28 megsebesült Oroszország irányított légibombákkal bombázta a várost, sűrűn lakott negyedeket célozva - jelentette Ihor Terehov, Harkov polgármestere.
Orosz FAB-500-as rakéta találta el Harkov egy sűrűn lakott negyedét, egy pékség felrobbant.
Az oroszországi kurszki atomerőmű körül továbbra is súlyos a helyzet, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nem tervezi, hogy állandó missziót állomásoztasson ott - jelentette ki Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója egy keddi interjúban.
A helyzet súlyos, mert katonai invázió történt, és ez a hadművelet olyan szintet ért el, hogy a harcok már az atomerőmű közelében zajlanak
- mondta. Ukrajna augusztus 6-án indított katonai műveletet, amellyel Oroszország területén, a kurszki régióban nyitott új frontot. Az ukrán csapatok előrenyomulásával a harcok mintegy 40 kilométerre közelítették meg a nukleáris létesítményt. A múlt hónapban Grossi meglátogatta a kurszki atomerőművet, és rámutatott, hogy az erőmű "rendkívül sérülékeny" lenne támadás esetén, mivel nincs védőkupolája.
Az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődött csúcsszintű vitáját megelőzően New Yorkban a RIA Novosztyi orosz hírportálnak adott nyilatkozatában Grossi reményét fejezte ki, hogy az erőműnél a körülmények kedvezően alakulnak, és nem kell ismét felkeresnie a létesítményt.
Remélem, nem kell visszatérni a kurszki erőműbe, mert ez azt jelenti, hogy a helyzet stabilizálódott
– fogalmazott. Grossi azt is kijelentette, hogy a NAÜ nem tervez állandó megfigyelőket állomásoztatni az erőműben, ahogy azt négy ukrán nukleáris létesítményben megtették, köztük a zaporizzsjai atomerőműben, amelyet az orosz csapatok tartanak ellenőrzésük alatt. Hangsúlyozta, hogy a zaporizzsjai atomerőmű körül továbbra is feszült a helyzet, az orosz és az ukrán fél rendszeresen vádolja egymást az erőmű megtámadásának szándékával. "Szakértőim továbbra is katonai tevékenységről számolnak be az állomás közelében" – tette hozzá Grossi.
