Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 946. napjáról.
A Nyugat azért vezet be törvénytelen szankciókat az energiaágazatban, mert nem tud helytállni a versenyben - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországi Energiahét nemzetközi fórum csütörtöki plenáris ülésén.
"A Nyugat nem akar konkurenciát, mert nem tud helytállni benne, gyakran veszít a tisztességes versenykörülmények között, és diszkriminációhoz folyamodik, amit a vélt euroatlanti szolidaritásnak, az emberi jogokért folytatott küzdelemnek vagy valami másnak az álarcában tüntet fel. Sokféle ürügyet talál erre" - hangoztatta az elnök.
Ma reggel a Wall Street Journal arról számolt be, hogy a Biden-kormányzat elégedetlen Zelenszkij elnök javaslataival.
A WSJ szerint a magas rangú tisztviselők részben áttekintették a dokumentumot, és aggodalomra ad okot, hogy hiányzik belőle az átfogó stratégia.
Ehelyett – állításuk szerint – a javaslatok a fegyverellátás iránti kérelmekre korlátozódnak, és megismétlik Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták Oroszországba való kilövésének engedélyezését.
A források azt állították, hogy a Győzelmi Terv diplomáciának szentelt részei sokkal kevésbé részletesek.
A Kreml ma reggel figyelmeztette Ukrajna szövetségeseit, hogy „következményei lehetnek, ha a nyugati országok részt vesznek egy Oroszország elleni támadásban”.
Oroszország azt állította, hogy ez "példátlan" szintű "konfrontációhoz" vezethet.
A Kreml azt is közölte, hogy a nukleáris dokumentumaiban végrehajtott változtatásokat „jelnek” kell tekinteni a „barátságtalan” országok felé.
Oroszország még nem döntött arról, hogy közzéteszi-e ezeket a dokumentumokat, de azt mondta, hogy "megfogalmazták" a nukleáris elrettentés politikájának "kiigazításait".
Az elnök délelőtt 11 órakor egy sor bejelentést tett az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásáról, és kijelentette, hogy "úgy döntött, hogy ellátja Ukrajnát a Joint Standoff Weapon (JSOW) nagy hatótávolságú lőszerrel", de nem engedte, hogy a rakétákat Oroszország belső területei ellen irányítsák.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszország nukleáris fegyvereket vethet be, ha bármelyik állam megtámadja hagyományos rakétákkal.
A Kreml vezetője a Nyugatnak Ukrajna támogatásáról szóló, vékonyan burkolt figyelmeztetésében azt is kijelentette, hogy minden olyan támadást, amelyet egy atomhatalom támogat, Moszkva elleni közös támadásnak tekint.
Az orosz elnök az orosz Biztonsági Tanács ülésén változtatásokat javasolt az ország nukleáris doktrínáját illetően a nukleáris fegyverek használatának feltételeit meghatározó jogi keretben.
A jelenlegi dokumentum szerint Oroszország csak akkor csaphat le atomfegyverekkel, ha az állam biztonsága veszélyben van.
Moszkva az elmúlt hónapokban többször jelezte, hogy a doktrína kiterjesztését fontolgatja, de ez az első alkalom, hogy részleteket közölnek.
Külön kiemelve egy változást Putyin azt mondta: "Azt javasolják, hogy bármely nem nukleáris állam Oroszország elleni agresszióját egy nukleáris állam részvételével vagy támogatásával az Orosz Föderáció elleni közös támadásnak tekintsék."
Hozzátette: Oroszország fontolóra veszi atomfegyverek alkalmazását, ha azt észleli, hogy hatalmas légi támadást indítanak ellene, drónokkal, rakétákkal vagy repülőgépekkel.
Nikolaev régióban egy támadás következtében megsérült egy energetikai infrastruktúra létesítmény - számolt be Vitalij Kim, a helyi regionális katonai közigazgatás (OVA) vezetője a Telegramon.
Megjegyzendő, hogy az áramszolgáltatás részben helyreállt, de a helyreállítási munkálatok folytatódnak. Nincs meghatározva, hogy melyik energetikai létesítmény sérült meg - írja a Lenta.
Robbanások történtek Sztarokonstantinov városában. A település határában katonai repülőtér található - számolt be a Telegraph című kiadvány a Telegramon.
Augusztusban rakétatámadást hajtottak végre a katonai létesítmény ellen. Ennek eredményeként az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) elvesztették első F-16-os vadászgépüket , amelyet Washington szállított át Kijevbe .
Másnap a Verhovna Rada helyettese , Maryana Bezuglaya kijelentette, hogy az F-16-ost az Ukrajnába szállított Patriot légvédelmi rakétarendszer rakétája lőtte le. A pilóta nem élte túl.
Kína kész új humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának a szükségleteinek megfelelően – mondta Vang Ji kínai külügyminiszter ukrán kollégájával, Andrej Sibigával az ENSZ Közgyűlésen folytatott beszélgetésén.
„Kína kiemelt figyelmet fordít az ukrajnai humanitárius helyzetre, már négy humanitárius segélyszállítmányt biztosított Ukrajnának, és kész új segítséget nyújtani Ukrajna szükségleteinek megfelelően” – mondta Vang Ji a kínai külügyminisztérium idézete szerint.
Vang Ji egyben reményét fejezte ki, hogy Ukrajna továbbra is hatékony intézkedéseket fog hozni a kínai állampolgárok és az országban található intézmények biztonsága érdekében.
Az odesszai Juzsnij kikötőben történt robbanás során üzemanyagot és kenőanyagokat szállító hajók, berendezések, lövedékek és feltehetően vízi drónok is megsérültek – mondta a RIA Novosztyinak Szergej Lebegyev, Nikolaev földalatti koordinátora.
A robbanás következtében Juzsnoje település részben áram nélkül maradt – tette hozzá.
Robbanások hallatszottak Kijevben. Oroszország állítólag Kinzhal rakétákat lőtt ki a városra szeptember 26-án reggel. Légiriadót adtak ki a városban a robbanások előtt – jelentették a Kyiv Independent tudósítói.
Körülbelül 10 orosz drón is lezuhant Kijev felett, és a törmelék tüzet okozott.
Oroszország azt közölte, hogy elfoglalt újabb két falut Ukrajnában, és Vuhledar várost, az ukrán fellegvárat is megtámadta. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy csapatai elfoglalták Hostre és Hrihorivka falvakat, bár az állítást független források nem tudták megerősíteni.
A Ria állami hírügynökség a donyecki régió oroszok által beiktatott vezetőjére, Denis Pusilinre hivatkozott, aki azt mondta, hogy harcok dúlnak a háború előtt 14 ezer lakosú Vuhledarban. A térség ukrán kormányzója, Vadim Filaskin azt mondta, hogy az orosz csapatok nem érték el Vuhledar külvárosát, de felderítő csoportjai ott működnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, mondván, hogy „lehetetlen a háború és a béke ügyeit valóban és igazságosan megoldani, mert túl sok múlik a Biztonsági Tanácsban a vétójogon”.
Oroszország a BT öt állandó tagjának egyike, és vétójogot gyakorol a testület által hozott határozatok felett.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere 375 millió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának, egy csomagban, amely Himars precíziós rakétavetőket, kazettás lőszereket és könnyű harcászati járműveket tartalmaz.
„Az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna védelme mellett Oroszország brutális agressziójával szemben” – mondta Blinken közleményében, hozzátéve, hogy Washington „a lehető leggyorsabban akarja célba juttatni ezt az új segítséget”.
Donald Trump volt amerikai elnök szerint Ukrajnának engedményeket kellett volna tennie Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, ahelyett, hogy háborúba kezdene megszálló szomszédjával, és az ukrán népet „halottnak”, az országot pedig „leromboltnak” minősítette.
Szerdán egy észak-karolinai rendezvényen a republikánus elnökjelölt – aki várhatóan nem találkozik az Amerikában tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – azt mondta: „A legrosszabb üzlet is jobb lett volna, mint az a helyzet, amilyenben jelenleg van."
A NATO szóvivője szerint a Reuters jelentése, miszerint Oroszország fegyverprogramot hozott létre Kínában az Ukrajna elleni háborúban használt nagy hatótávolságú támadó drónok fejlesztésére és gyártására, „mélyen aggasztó”, és a NATO „szövetségesei konzultálnak ebben az ügyben”.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa szerint úgy tűnik, hogy egy kínai vállalat halálos segítséget nyújtott egy szankcionált orosz cégnek. A Fehér Ház semmi olyat nem látott, amely arra utalna, hogy a kínai kormány tudott volna az érintett tranzakciókról, de Kína felelőssége volt annak biztosítása, hogy a vállalataik ne nyújtsanak halálos segítséget Oroszországnak katonai felhasználásra – tette hozzá egy szóvivő.
Az IEMZ Kupol, az orosz állami fegyvergyártó Almaz-Antey nevű leányvállalata helyi szakemberek segítségével kifejlesztette és repülés közben tesztelte a Garpiya-3 (G3) nevű új drónmodellt Kínában - jelentette szerdán a Reuters két forrásra hivatkozva.
A G7-országok + Ukrajna találkozóján több mint 30 ország és az Európai Unió közös nyilatkozatot fogadott el Ukrajna helyreállításáról és újjáépítéséről.
„Eltökélt szándékom, hogy biztosítsam, hogy Ukrajna rendelkezzen azzal, amire szüksége van a túlélésért folytatott harcában. Holnap bejelentek egy sor akciót az ukrán hadsereg támogatásának felgyorsítására” – mondta az amerikai elnök.
Kiemelte azt is, hogy a partnerországok segíteni fognak Ukrajnának abban, hogy a gazdasági stabilitásból a gazdasági fellendülés felé mozduljon el. Joe Biden szerint a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételt Ukrajna újjáépítésére fordítják.
Az ENSZ-közgyűlés margóján találkozott az amerikai és az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij és Joe Biden arról beszéltek, hogy helyi idő szerint csütörtöki, washingtoni találkozójukon átbeszélik Zelenszkij úgynevezett "győzelmi tervét".
Magyarország területére 2024. szeptember 25-én az ukrán-magyar határszakaszon 5557 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5101 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
