Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 951. napjáról.
Magyarország területére 2024. szeptember 30-án az ukrán-magyar határszakaszon 4640 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4636 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
"Ukrajna egy különleges ramsteini találkozóra készül, ahol a partnerországok minden részletet megkapnak arról, hogy miként lehet az elkövetkező hónapokban eredményeket elérni mind a fronton, mind a diplomáciai munkában. A fegyverek és a diplomácia ereje a közös munka során mindig hatékony, és pontosan ez a tervünk – így kell megvalósítani a Győzelmi tervet. Partnereinktől konkrét lépéseket is várunk stratégiánk megerősítése érdekében" - mondta napi videójában az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy a helyzet „nagyon-nagyon nehéz” az Oroszország elleni háború frontvonalán.
"A legfontosabb dolog az, hogy minden rendelkezésre álló eszközt és eszközt felhasználva nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy mihamarabb elérjük célunkat, hogy valódi és igazságos békét hozzunk Ukrajna és a népünk számára. Mindent, amit ezen az ősszel meg lehet tenni, mindent, amit el tudunk érni, el kell érnünk!" - fogalmazott az ukrán elnök.
Vlagyimir Putyin „meggondolatlan orosz nukleáris retorikája” nem tarthatja vissza a NATO-tagokat attól, hogy több katonai segítséget adjanak Ukrajnának – mondta a katonai szövetség leköszönő főtitkára, Jens Stoltenberg, amikor átadta a munkát Mark Rutte-nak. „Minden alkalommal, amikor új típusú fegyverekkel – harckocsikkal, nagy hatótávolságú fegyverekkel vagy F-16-osokkal – növeltük támogatásunkat, az oroszok megpróbáltak megakadályozni minket” – mondta Stoltenberg.
„Nem jártak sikerrel, és ez a legutóbbi példa sem akadályozhatja meg a NATO-szövetségeseket abban, hogy támogassák Ukrajnát” – tette hozzá, utalva Vlagyimir Putyin közelmúltban az orosz nukleáris doktrínában tett feltételezett változtatásaira. Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO nem észlelt semmilyen változást Oroszország nukleáris helyzetében, „ami a mi részünkről bármilyen változtatást igényelne”.
Három, független orosz médiának dolgozó újságírót tartóztattak le hétfőn Moszkvában a Kreml által szervezett, az ukrán régiók annektálását ünneplő koncerten – közölte egy jogvédő szervezet. A fogvatartottak hozzátartozóira hivatkozva az OVD-info emberi jogi civil szervezet azt közölte, hogy az egyik újságíró a Republic híroldalon, a másik kettő pedig a SOTAvisionnél dolgozott. Utóbbi szerint a riportereket – akiktől megtagadták a tudósítást a Vörös téri ünnepségről – azért tartóztatták le, mert a nézőket kezdték kérdezgetni.
Oroszország 133 000 katonát tervez december végéig szolgálatba állítani. Vlagyimir Putyin rendeletet írt alá olyan 18-30 év közötti férfiak behívásáról, akik eddig nem voltak tartalékosok. Egyben elbocsátják azokat, akik letöltötték az előírt katonaidejüket. Az ő számukról nem adtak ki információt.
A hadsereg ígérete szerint az ősszel behívottakat nem küldik az ukrán frontra. Hasonló ígéret hangzott el tavasszal is, amikor 150 ezer fiatalt hívtak be. Az ukrán frontra valóban nem, de a kurszki régió Ukrajna által megtámadott területeire vezényeltek közülük. Ez onnan tudható, hogy az ukránok sokat fogságba ejtettek.
Ukrajna állami atomenergia-ügynöksége, az Energoatom szeptember 25-én írt alá 12,3 millió dollár értékű szerződést a rivnei atomerőmű védőszerkezetének tervezésére és kivitelezésére – jelentette a Nasi Grosi ukrán sajtó.
Nyolc ukrán drónt lőttek le a belgorodi régió felett – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A légvédelmi erők (ADF) számos kísérletet leállítottak, hogy repülőgép-típusú UAV-kkal megtámadják az orosz térséget – közölte a minisztérium.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma 2,1 milliárd dollárt különített el a Trident II D5 ballisztikus rakéták és az új Warhead 93/Mark7 nukleáris robbanófejek gyártására - áll a Pentagon sajtószolgálatának hétfőn kiadott közleményében .
Amint a dokumentumban szerepel, a 2 112 872 740 dollár értékű szerződést a Lockheed Martin-nak ítélték oda. A szerződés tartalmazza a tengeralattjárókról indítható „Trident II D5 rakéták és támogató rendszerek” gyártását, valamint „a Warhead 93/Mark7 fejlesztését”. A szerződés ezen fegyverek Nagy-Britanniának való szállítását is magában foglalja. A szerződés szerinti munkálatok várhatóan 2029. szeptember 30-ig fejeződnek be.
Ezenkívül a Pentagon több mint 1,16 milliárd dollárt különített el a Lockheed Martin számára, hogy tengeralattjárókra szerelhető Trident II rakétákat is fejlesszen. A jelen szerződés szerinti munkákat 2031. szeptember 29-ig kell befejezni.
Az Északi Erőcsoport legénysége továbbra is páncélozott járműveket, lőfegyvereket és az ukrán fegyveres erők koncentrációját pusztítja Kurszk régió határvidékén - jelentették az orosz védelmi minisztériumnak.
„Az „északi” csapatcsoport 152 mm-es „Gyacinth-B” vontatott lövegeinek legénysége állásokat szerelt fel, és folytatja amegsemmisítő küldetések végrehajtását az üteg elleni hadviseléssel, a páncélozott járművekkel, a tűzfegyverekkel és a felhalmozott munkaerővel szemben – áll az üzenetben.
Légvédelmi rendszerek két nyugati gyártmányú MGM-140 ATACMS rakétát lőttek le Luhanszk felé közeledve – írja a RIA Novosztyi.
Megjegyzendő, hogy a lőszert Kramatorszk irányából indították , és a várostól két kilométerre északkeletre találták el. Sérültekről vagy károkról nem érkezett jelentés.
Az Odüsszeusz hívójelű lövészezred parancsnoka elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők képtelenek megtartani Vuhledart, és hozzátette, hogy az ukrán harcosok most próbálják elhasználni a lőszert, amit a területen falhalmoztak.
Azt hiszem, az ukrán parancsnokság megérti, hogy többé nem lehet megtartani a várost, és nem szívesen hagyják itt a lövedékeket
– jegyezte meg egy tiszt.
Az ukrán hadsereg szerint Oroszország új pozíciókat próbál elfoglalni a Zaporizzsja szektorban, kis léptékű támadásokra készülve – írta a Kyiv Independent.
Ukrajna szerint a zaporizzsjai atomerőmű áramellátási gondokkal nézhet szembe az alállomás elleni orosz támadást követően
– írja a Kyiv Independent.
Orosz csapás érte a herszoni piacot, legalább 5-en meghaltak, 3-an megsérültek október elsején.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna „kihívásokkal teli” helyzettel néz szembe a frontvonalon. Oroszország továbbra is folytatja offenzíváját a keleti fronton, elsősorban a Donyeck megyei Pokrovszk, Vuhledar és Toretsk tengelyeken.
Ukrajnában gyártottak minden második lőszert, amelyet az ukrán katonák kilőnek az ukrajnai frontvonalakon - jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a kormány keddi ülésén. Kiemelte, hogy Ukrajnában a hazai fegyverek gyártása 2023-ban megháromszorozódott. Hozzátette, hogy emellett folytatódik az ukrajnai rakétaprogram végrehajtása, valamint jelentős volumenű tüzérségi rendszerek és páncélozott járművek gyártását is megkezdik az országban.
Közös fegyvergyártásokba fogunk a partnerországokkal, és tőlük kapott forrásokból vásárolunk ukrán gyártású fegyvereket hadseregünknek. A fronthoz időben eljuttatott minden lövedék, minden drón, minden tüzérségi fegyver növeli katonáink erejét, és megóvja az életüket
- szögezte le Smihal. A miniszterelnök a kabinet ülésén bejelentette, hogy az év végéig Ukrajna 1,5 millió drónt fog gyártani. Szavai szerint Ukrajna napi szinten együttműködik partnereivel a fegyverellátás növelésén és saját védelmi iparának fejlesztésén.
Közel két év telt el azóta, hogy Olaf Scholz és az orosz elnök utoljára beszéltek egymással. A német Zeit Online értesülései szerint azonban a kancellár nemsokára ismét telefonhívást tervez Putyinnal.
Scholz a novemberben megrendezésre kerülő brazíliai G20-találkozó előtt tervezi a telefonbeszélgetést, ami még nincs leegyeztetve.
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Krutij Jar és a Harkov megyei Visnyeve települést - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. A Rosszija 1 állami televízió esti híradója felvételeket mutatott be arról, hogy az orosz Csendes-óceáni Flotta tengerészgyalogosai kitűzték az orosz trikolórt a háború kezdete óta ostromlott Vuhledar város önkormányzatának épületén. A TASZSZ hírügynökség orosz biztonsági szervekre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán erők "szétszórt csoportjai" nem képesek tartani a védelmet a donyecki régióban található város központjában, és arra kényszerültek, hogy feladják állásaikat. A tájékoztatás szerint az ukrán fél számos súlyos sebesültet hagyott hátra.
Kijevi hírforrások arról számoltak be, hogy a fehérorosz elnök a csernobili atomerőmű elfoglalására törekszik.
Az esetre reagált Alekszandr Lukasenko is, aki azt állította, hogy nem érti mi az alapja a kijevi pletykáknak, de Fehéroroszország nem tervezi Csernobil elfoglalását.
Biztosíthatom önöket, hogy ezek az állítások valótlanok, amelyek még engem is váratlanul értek. Soha nem kívánnánk magunknak a csernobili erőművet. Fehéroroszországnak nincs erre szüksége és elhihetik, hogy Oroszország sincs
– hangsúlyozta Lukasenko.