Egymásnak esnek a NATO-tagállamok az urántartalmú lövedékek miatt<br/>

A NATO jugoszláviai bombázasaikor használt szegényített uránlövedékek veszélyességével kapcsolatban összeegyeztethetetlen szakvélemények és politikusi nyilatkozatok jelentek meg. A NATO szakértői szerint a fegyver nem okozhat semmilyen betegséget, míg szerb orvosok szerint a támadásnak kitett körzetek lakosságának 10%-a már megbetegedett. Több nyugati kutató sem fogadja el a NATO érvelését. A NATO-tagállamok politikusai is összekülönböztek, mert az európaiak aggodalmait az USA visszautasítja.

Az urántartalmú lövedékek ellen
tiltakozó pacifista szervezet logója

Szerb források szerint több száz civil halálát okozták már a NATO szegényítetturán-lövedékei. A Szarajevó környéki Hadzici község 4000 lakosából állítólag 400-an szenvednek daganatos betegségekben, és mindannyian az 1994-es bombázás után betegedtek meg. Hadzicire különösen sok uránlövedéket dobtak, mert a településen tankgyár működött, és ezeket a lövedékeket kimondottan tankok rombolására fejlesztették ki. Az ott lakók nagy része a tankgyárban dolgozott, és a támadások után a lövedékek hüvelyéből használati tárgyakat készítettek. Azt is mesélik a helybeliek, hogy '95-ben a támadások körül torzszülött borjak láttak napvilágot, és a zöldségföldek megbarnultak. Ezeket az eseteket hivatalosan senki sem rögzítette, az ott élők szerint az akkori, éppen a békéről tárgyaló szerb vezetés is el akarta titkolni. Banja Luka-i orvosok szerint körzetükben a háború óta ötször annyi rákos beteget láttak el, mint előtte. Az Independent című brit újság munkatársai meglátogatták a boszniai Kasindo kórházat, ahol sok rákos beteget ápolnak, köztük kisgyerekeket is. Az áldozatok mind azt mondták, közvetlen közelükben robbantak 1994-95-ben a NATO lövedékei. Az ottani orvosok szerint 1995 óta drámaian megnőtt a rákos betegek száma, akik mind a légicsapások fő célpontjainál laktak.

A légicsapásban részt vevő országok katonáik egészsége miatt aggódnak. Brit veteránok már az Öböl-háború (1991) után panaszkodtak rákos betegségekre, ami szerintük az akkor is tömegesen használt gyengítetturánium-lövedékek miatt alakult ki. A boszniai bevetés óta hatvanhat európai veterán betegedett meg rákban vagy leukémiában. A legtöbben, harmincan közülük olaszok, és egy magyar veterán is valószínűleg leukémiában halt meg. A magyar hadsereg hivatalos véleménye szerint a katona nem az urántartalmú lövedékek miatt betegedett meg. Amerikából nem érkeztek adatok a boszniai katonák egészségi állapotáról. A NATO orvosai szerint ezek a betegségek nincsenek összefüggésben a boszniai bevetésel, így az urániumlövedékekkel sem. Brit katonaorvosok szerint ugyanennyi katona kap hasonló betegségeket a hátországban. A magyar katonai vezetők szerint sincsenek veszélyben a katonák Boszniában, bár elrendelték a magyar katonák egészségügyi vizsgálatát. A vizsgálatokat az összes, a balkáni bevetésen részt vett európai ország elvégzi katonáin. A fegyver az amerikaik szerint robbanás után teljesen veszélytelen, sőt egy NATO-tábornok szerdán bejelentette, ha szükség lenne rá, ismét bevetnék a lövedéket.

Párhuzamos kutatások

A lövedékek utóhatásáról a párhuzamosan dolgozó kutatócsoportok sokszor teljesen másként vélekednek. Egy függetlennek mondott finn kutatócsoport szerint nem valószínű, hogy a lövedék rákos megbetegedéseket okozhatott, szerintük a lövedék sugárzása nem magasabb, mint a természetben lévő urántartalmú kőzeteké. Az Európai Unió által megbízott svájci kutatók szerint sem okozhat rákot a lövedék, ha előállításakor tökéletesen sikerül kivonni a töltény alapanyagából a plutóniumot. Ez a kutatócsoport egyik tagja szerint szinte lehetetlen, viszont a csoport vezetője azt állítja, még nem találták nyomát sem plutóniumnak a vizsgált anyagok között. A bevetések helyszínén vizsgálódó portugál tudósok szerint kisebb a környéken a háttérsugárzás, mint Portugáliában. Az ENSZ által felkért szakértők sem mértek erősebb sugárzást se Koszovóban, se Boszniában. A jugoszláv szakértők szerint viszont ezerszer akkora a sugárzás a környéken, mint 1994 előtt. Bizonyos tudósok szerint nem is a lövedékek sugárzása veszélyes, hanem a nehézfémtartalmú por, ami becsapódáskor keletkezik, és ez belélegezve okozhat rákot, vagy árthat a vesének. Ezért fölösleges a háttérsugárzást mérni, mert annyira gyenge a lövedékek sugárzása, hogy nem is ettől veszélyes a lövedék, hanem mérgező nehézfémtartalma miatt. A mérget viszont nem lehet a Geiger-mérővel a levegőből megmérni. A valódi veszélyforrások felméréséhez emiatt sok tudós szerint a vizet és az előlényeket kell megvizsgálni. Ezért egy német kutatócsoport a közelmúltban a helyszínre indult vizeletmintát gyűjteni.

A NATO szerint fölösleges, az ENSZ szerint szükséges újabb vizsgálat

A NATO szerdai sajtótájékoztatóján kijelentették, hogy 50 ország bevonásával végzett kutatások után megállapították: kizárt, hogy a lövedékek egészségkárosodást okoztak volna a katonák között. Több ezer veteránt vizsgáltak meg, és semmit sem találtak, a hátországban az emberek ugyanolyan arányban betegszenek meg rákban és leukémiában, mint a katonák. Ugyanakkor egy olasz újság olyan dokumentumot jelentett meg, ami szerint az amerikai védelmi minisztérium orvosi hivatala már 1993-ben felhívta a vezetők figyelmét a veszélyre: a gyengített urán rákot okoz. A zavart jellemzi, hogy a NATO szerdai, minden veszélyt kizáró közleménye után egy nappal az ENSZ környezetvédelmi szervezete, az UNEP vizsgálóbizottságot küldött a Balkánra, kivizsgálni a rákos betegségek okát. Hamarosan az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO is orvosokat és tudósokat küld a helyszínre.

A NATO folyamatosan tagadja, hogy bármilyen veszélyt okozhat a gyengített uránnal bevont bomba, sok európai politikus ezt nem hiszi el. Az Európa Tanács – hatástalanul – felszólította a NATO-t, hogy a vizsgálatok befejezéséig tiltsa meg ezeknek a fegyvereknek a használatát. Rudolph Scharping német védelmi miniszter szerint az USA nem viselkedett szövetségeshez méltóan, amikor nem tájékoztatta idejében az európai NATO-tagállamokat a fegyver bevetéséről, és amikor a német kormány konkrét felvilágosítást kért, akkor a Pentagon csak egy nyilvános URL címet küldött. Scharping szerint szövetséges kormányok nem az interneten keresztül kellene hogy tájékoztassák egymást. Élesen tiltakoztak a görögök is, akik a NATO-tagállamok közül a leginkább ellenezték a koszovói beavatkozást. A görög kormány bejelentette, hogy nem kívánja veszélynek kitenni katonáit, ezért aki kéri leszerelését, az azonnal hazatérhet a volt Jugoszlávia területére vezényelt 1000 görög katona közül. Johannes Lau német ügyvéd javaslatára egy nemzetközi jogászcsoport Rómában feljelentést írt a NATO ellen, amelynek szövegét Hágába, a jugoszláviai háborús bűntetteket vizsgáló bíróságra küldték. A bíróság eddig csak szerb, horvát és bosnyák személyek ellen indított nyomozást, a nyugati szövetségesek jogi felelősségre vonása eddig föl sem merült. A feljelentés megérkezte után, Carla del Ponte, a hágai bíróság vezetője kijelentette, hogy amennyiben a vádak megállják a helyüket, a NATO vezető katonái is a vádlottak padjára kerülhetnek.

Az Öböl-háború óta a lövedék az amerikai légierő kedvence

A gyengített uránnal készült bombákat atomerőművek melléktermékeiből, nukleáris hulladékból állítják elő. A természetben megtaláható uránt U235-ös izotóptartalmát dúsítják, hogy hasíthatóvá váljon és az erőművekben használható legyen. A lövedéket az átalakítás melléktermékéből, a zömmel 238-as izotópot tartalmazó, szegényített uránból készítik. Ez az anyag ha nem is erősen, de radioktív, és nehézfém, így mérgező. Bevetés előtt tehát sugároz, a NATO szerint annyira kis mértékben, hogy a katonáknak nem árthat. Robbanás után viszont mérgező hatása a veszélyesebb, mert becsapódáskor a megolvadt urán kisszemcséjű porként szilárdul meg, és kilométerekre elszáll. Ez a por belélegezve vagy lenyelve, vizen, levegőn, állatokon és növényeken keresztül támadhatja meg az embert és okozhat rákot és vesekárosodást.

Gyengítetturán-tartalmú lövedékekkel a '70-es évek vége óta kísérleteznek, de nagy tömegben az Öböl-háborúban használták először. Rendkívüli hatásfoka miatt tömegesen kezdték gyártani, és megtiltották, hogy a NATO-tagállamokon és Japánon, Ausztrálián és Új-Zélandon kívül más országba exportálják. A bombát tankok és utasaik megsemmisítésére használják. Előállítása olcsó, mert gyengített uránt az erőművek működésekor egyébként is tonnaszámra előállítanak, és páncélozott járművek támadására nincs hatásosabb fegyver. A bomba urántartalma miatt gyorsabb, mint a hagyományos ólomlövedék, és olyan páncélokat is átüt, amelyeket más típusú lövedék nem. Erre azért képes, mert nagyon nagy sűrűsége miatt különösen gyors, becsapódáskor mozgási energiája hővé alakul, és folyékonnyá válik. Az olvadt bomba pedig átolvad a tank páncélján, és felrobbantja azt. A veszélyes por a robbanáskor kerül a levegőbe, a sugárzás pedig a tank közvetlen környezetét, például a túlélők után kutatók egészségét károsíthatja azok szerint, akik nem fogadják el a NATO érveit. Boszniában mintegy 30 000, Koszovóban pedig 10 000 ilyen lövedéket szórtak a NATO gépei.

Magyari Péter

Ajánló:

Az orvosokból álló bizottság szerint az urán nem okozhat rákos megbetegedést (angolul)