Az Európai Bizottság szakértői állítják: a szegényített uránium nem káros az egészségre<br/>

Az Európai Bizottság által felkért szakértők szerint a szegényített uránium radioaktív sugárzásának nincsenek kimutatható hatásai az emberi egészségre. Noha a mérgező, illetve rákkeltő vegyi anyagok és a radioaktív sugárzás együttes hatásának lehetősége nem kizárható, a rendelkezésre álló információk e feltételezést sem erősítik meg ? áll a szakértők jelentésében.

Az EU ez év elején adott megbízást a vizsgálatok elvégzésére, miután felmerült a gyanú, hogy a balkáni békefenntartó műveletekben részt vett katonáknál észlelt rákos megbetegedéseket, illetve más, nehezen magyarázható tüneteket a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek is okozhatták. Korábban a NATO is végeztetett hasonló vizsgálatot, amelynek során szintén nem sikerült kimutatható összefüggést megállapítani a megbetegedések és a szegényített uránium felhasználása között.

A szakértői bizottság vizsgálatai kiterjedtek mind az emberre közvetlenül ható sugárzásnak, mind a környezet sugárszennyeződésének a lehetséges következményeire, továbbá arra is, hogyan viselkedik a (belélegzés, sugárszennyezett táplálék felvétele útján vagy más módon) szervezetbe került uránium. A vizsgálatok során tekintetbe vették az uránium kémiai mérgező hatását is, a szakvélemény azonban csak a sugárzás egészségi hatásaival foglalkozik.

A csoport vezetője közölte: a szegényített uránium számottevően - mintegy 40 százalékkal - kevésbé radioaktív, mint a természetben előforduló megfelelője. Vagyis a természetes urániummal összefüggésbe hozható bármilyen sugárbiológiai hatás a szegényített uránium esetében eleve jóval gyengébb.

Külön vizsgálták a fehérvérűség problémáját, ennek a betegségnek a lappangási ideje ugyanis jóval rövidebb, mint a rák többi fajtájáé. A szakértők megállapítása szerint az uránium nagyon csekély mértékben halmozódik fel olyan vérképző anyagokban, mint a csontvelő, így a fehérvérűség kialakulásának kockázata még a rák többi fajtájánál is jóval alacsonyabb.

A sugárszennyezett környezet lehetséges közvetett hatásaival kapcsolatban a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a növényzetben vagy a talajban lerakódott, illetve a természetes vizekbe került uránium csak rendkívül kis dózisokban juthatott át az emberi szervezetbe, az egészségre gyakorolt hatásai tehát ebben az esetben sem kimutathatóak.

A csoport nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy szükséges lehet-e a szegényített uránium hatásainak kitett személyek megfigyelése, következtetései szerint azonban általában inkább a környezeti hatásokat lenne érdemes figyelemmel kísérni. Az esetleges környezettisztító műveletekre nézve sem adtak ugyanakkor konkrét iránymutatásokat, mert ezekről szerintük a mindenkori konkrét körülmények függvényében kell dönteni.

(MTI)