Josef Holejsovsky cseh főállatorvos pénteken azt mondta: következő lépésként kényszervágásnak vetik alá a fertőzött állat borjait és több, hasonló korú egyéb szarvasmarhát is, vizsgálat céljából. A kór lehetséges forrásáról Holejsosvsky annyit mondott, hogy Csehország 1995-96-ban nagy mennyiségű hús- és csontlisztet importált nyugatról.
A Nyugat-Európa állatállományában évek óta pusztító, szivacsos agyleépüléssel járó marhakórt (BSE) szakértők szerint ezek a tápok terjeszthették el. A BSE kórokozóját június elején találták meg először Csehországban egy szarvasmarhában, s egyben ez volt a betegség első megjelenése Kelet-Európában. A BSE-járvány az elmúlt évtizedben a tönk szélére sodorta a brit szarvasmarha-tenyésztést.
Brit szakértők 1996-ban bejelentették, hogy a Nagy-Britanniában csaknem 200 ezer állatot megfertőző marhakór valószínűleg a szennyezett húst fogyasztó emberre is veszélyes, mivel a szintén teljes agyi leépüléssel járó, s minden esetben végzetes Creutzfeldt-Jakob tünetegyüttes egy új változatát idézheti elő az emberi szervezetben. Nagy-Britanniában - a kórtól legsúlyosabban érintett országban - becslések szerint százhoz közeli lehet a BSE emberi variánsában eddig meghaltak száma.
Az első csehországi BSE-eset bejelentése után több európai ország behozatali tilalmat rótt ki a cseh szarvasmarhára és marhahúsra. Az első csehországi előfordulás óta a cseh hatóságok minden, 30 hónaposnál idősebb levágott szarvasmarhát szűrnek BSE-re; eddig 39 ezer állatot vizsgáltak meg.