Afganisztánban az egyházi jogtudósok újabb ülést kezdtek csütörtökön, folytatva az előző napon elindított tanácskozásukat Oszama bin Ladenről, akinek az Egyesült Államok követeli a kiadatását. Az USA elsősorban őt gyanúsítja a szeptember 11-én elkövetett New York-i és washingtoni merényletek megszervezésével.
A magas rangú egyházi személyiségek hivatottak határozni arról is, milyen választ adjon az ország kilencven százalékát uraló tálibok kormánya az amerikai katonai készülődésre.
Várható, hogy a testület már csütörtökön állásfoglalást bocsát ki az általa megvitatott kérdésekről - idézte Amir Han Muttakit, a tálibok oktatási miniszterét a pakisztáni székhellyel működő s a fanatikus szunnita muzulmán tálibokhoz közel álló AIP hírügynökség. Muttaki maga is részt vesz a mintegy ezer egyházi személyiség tanácskozásán.
Afganisztánban szerdán több mint ezer muzulmán egyházi jogtudós kezdett tanácskozást arról, hogy kiadják-e bin Ladent, vagy csatlakoznak a tálib vallási vezető által hirdetett szent háborúhoz. Az összejövetel szerdai napja határozat nélkül zárult.
A tálib vezetéssel eddig egy pakisztán küldöttség tárgyalt. Egyes hírforrások szerint a tálibok már közöltek néhány feltételt bin Laden kiadatásával kapcsolatban: hajlandóak a terroristavezér átadására, amennyiben semleges muzulmán országban állítják majd bíróság elé. További feltételként szabták a tálib kormánnyal szemben érvényben lévő ENSZ-szankcióik visszavonását, illetve gazdasági segítségnyújtást a háború sújtotta ország számára. Omar molla, Afganisztán legfelsőbb iszlám vezetője azt is követelte, hogy szüntessék be a tálibok ellen harcoló északi szövetség segélyezését és fegyverekkel való támogatását. A pakisztáni küldöttség minden valószínűség szerint egy nappal meghosszabbítja látogatását.
A szerdai tanácskozáson Mohammed Omar molla, az afganisztáni tálibok legfőbb vezetője ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy csak akkor kezdeményeznek bármilyen jogi eljárást bin Ladent ellen, ha bizonyítékkal szolgál az Egyesült Államok a New York-i és washingtoni terrormerényletekben való bűnrészességéről.
16-án vasárnap bejelentették, hogy három napot kapnak Pakisztántól a tálib vezetők arra, hogy kiadják az Egyesült Államok elleni terrortámadás megszervezésével gyanúsított Oszama bin Ladent. Amennyiben nem teljesítik a követelést, az amerikaiak által vezetett súlyos katonai megtorlásra számíthatnak. A döntést illetően Afganisztán még húzza az időt, és az esetleges amerikai válaszcsapást végrehajtó gépek is elindultak már a térségbe.
Pakisztán hosszú ideig közeli szövetségese volt az Egyesült Államoknak, főként Afganisztán 1979 és 1989 közötti szovjet megszállása idején. Ugyanakkor az Irak elleni háború, majd a Bagdadot sújtó rendszabályok, Izrael washingtoni támogatása az elmúlt tíz évben erősen táplálták az Amerika-ellenes érzelmeket az országban.
Korábban: